Hogyan tegyem túl magam azon, hogy megaláztam magam azzal, hogy nyomultam a pasimra, aki szakított velem?

Nem lesz könnyű kérdező, de nem is lehetetlen. Csak az idő hozhat enyhülést.

Én is hülye voltam, még szakítás után belementem teljesen feleslegesen egy nagy vitába vele. Ma már lezárnám egyetlen szóval az egészet. De akkor még nem voltam ennyire érett személyiség, pedig nem ártott volna.

Mindenki követ el hibákat, ezt kell magadban helyretenni, és feloldozni magad. Szerinted te vagy az egyetlen, aki képtelen volt elengedni valakit, és szakítás után kereste? Nem. Aki meg nem csinált ilyet, az más módon hibázott. Emberek vagyunk, érzelmekkel, amik befolyásolnak, előfordul. Használt ezt a történetet arra, hogy jobban értsd magad: Gondjaid vannak az elengedéssel? Kötődési zavaraid vannak? Tarsfuggo vagy? Nem tudom elfogadni, ha valakinek már nem kellesz? Ezek csak példák, de ha alaposan kiismered magad, a következő kapcsolatodra már jó hatással lesz.

No para, tanulopenz :)

Én is csináltam ilyet anno, követelőztem, könyörögtem, megaláztam magam csomó módon (felajánlottam, hogy ha másra nem, szexre még használhat, meg ilyesmi), szóval nem te vagy az egyetlen. Idővel elmúlik. Aztán meg amikor túl vagy az egészen, elfelejted a fájdalmat is, akkor meg már az se fog érdekelni, hogy megaláztad magad, mert már nem fog érdekelni, hogy az az ember, aki téged nem akart, mit gondol rólad. Mert kit érdekel? Nincs már köze hozzád, te ettől jobb ember leszel, mert megismered magad, tudod, hogy ez téged zavar, nem tetszik magadban, változtatni fogsz rajta legközelebb.

Kitartást, sírd ki magad, egy ideig szomorkodj csak nyugodtan, adj időt magadnak, aztán idővel jobb lesz.