Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Gyerek miatt szakítás?
Akivel azért szakított a párja, mert nem egyeztek a gyerekvállalással kapcsolatos nézeteik, azok hogy élték túl? Mi segített utána? Az a helyzet hogy én nem szeretnék (29/N) egyáltalán gyereket és a párom (34/F) pedig valószínűleg akar. Sokszor azt mondja, hogy még nem tudja mikor akar, vagy hogy egyáltalán akar-e, de akárhányszor valami olyan dologról van szó, ami kapcsolódik a gyerekhez, mindig védi őket. Pl: hogy milyen jó, még a fesztiválra is el lehet vinni őket és tud együtt bulizni az egész család. Sajnos bennem ez egyáltalán semmit sem indít be, csak a dühöt és haragot, mivel már megmondtam neki hogy részemről 99% hogy nem szeretnék, és az az 1 is azért van, mert nem szeretnék neki csalódást okozni.
Viszont leülepedett bennem a dolog, és elengedtem a dolgot, nem fogok érte és miatta szülni, inkább akkor szakítsunk. Viszont harmonikus a kapcsolatunk, szeretjük egymást nagyon. Együtt élünk már évek óta, jóba vagyunk egymás családjával. Szeretünk együtt szórakozni, vagy akár napokon keresztül pihengetni és ki se bújni a lakásból. Én imádom őt, és úgy érzem ő is engem. De ha ő ennyire ragaszkodik a gyerekhez el kell engednem őt.
Viszont nem tudom utána hogy lehet talpra állni.. Mikor nem olyan dolog miatt mentek szét ami feszültséget generál, sem megcsalás, se egy nagyobb konfliktus.
Ráadásul együtt is élünk, így nem csak simán szakítás, hanem egy fokkal még rosszabb is..
Volt már valaki így, vagy mit tenne? Hogy lehet ezt kibírni?
Te biztos vagy benne, ő hezitál. Ugye itt az a kockázat áll fenn, hogy néhány év múlva észbe kap, hogy már pedig ő akar és ott áll közel 40 évesen, vagy afelett egy nővel, aki pedig tutira nem akar szülni.
Nehéz szitu, mert igazából ő nem döntötte el, mit akar, a saját idejével játszik, nem a tiéddel, hiszen te szereted őt és "nem fogsz kifutni az időből" gyerekvállalás terén.
Lehet hagynod kéne neki még időt, hogy kitalálja, mit is akar- Ha viszont érzelmileg úgy érzed, kezdesz elhidegülni, akkor lehet tényleg a szakítás lenne az okosabb.
30n
Én azt sem taetom kizártnak hogy leülsz vele beszélni, megkéred hogy alaposan gondolja át ezt a dolgot hogy akar-e vagy sem.
Mert vagy gyereket akar vagy téged. Te előre leszögezted hogy nem. És ha veled akar lenni nem lesz gyerek.
Ha meg mégis akar akkor nem vagytok egymáshoz illők. Nem feltétlen kell rögtön felrúgni az egészet. Bar nekem furcsa hogy egy 34 éves férfi ne tudja ezt eldönteni. Az is lehet hogy csak miattad mondogatja hogy nem tudja.
Ha tovabbra sem tudja , hezital akkor viszont tényleg vege.
Én leülnék vele megbeszélni.
Régebben nekem is tetszettek a gyerekes dolgok, elképzeltem, hogy a jövőben családom lesz. Aztán belegondoltam, hogy mennyi felelősséggel jár valójában, és ma már fóbiámmá vált a terhesség.
Azt kellene megtudni, hogy neki mennyire komolyak a szándékai.
Már jópárszor beszéltünk erről, elmondtam neki többször is hogy, én nem vágyom a gyerekre. Ő hol azt mondja, hogy ő sem akar, hol pedig arról beszél hogy szerelgetne a gyerekkel. Nyilván azért van ez, mert ő sem tudja mit szeretne. Annyira sokat ezen nem igen szabadna ülni.. mármint mi értelme van annak, hogy évekig együtt vagyunk, de sehova sem tartunk?
Belegondolni se bírok hogy akivel le akarom élni az életem, összejön majd egy másik nővel csak azért mert ő majd szülni fog...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!