Mással is volt ilyen? Nem érzek semmit.

A párom szakított velem. Nem ért váratlanul a dolog, de én nagyon küzdöttem is érte és szerelmes is voltam. Már eltelt egy idő, de nem érzek semmit. Néha kicsit sírok vagy dühöngök, de mintha nem lenne semmi a szívem helyén, mintha a szeretetet és a hiányt a szakítás utáni napon elvágták volna. Nem is aggódom, de az eddigi szakításaim után mindig gondoltam a másikra, vele álmodtam, sokszor jutott eszembe.

Létezik ilyen, hogy egy szakítás után az ember ennyire ki tudja irtani a másikat magából vagy csak "késik" a gyász?

(A szakítás maga nem volt csúnya, békésen váltunk el, viszont olyanokat mondott amik akkor nagyon összetörtek.)