Igy karácsony környékén, hogyan viselitek el a szakitást?

Ha még nem vettem volna meg az ajándékát, akkor könnyen.

Mivel megvettem, így nehezebb :)

Attól függ, milyen viszonyról van szó! Házasság, együttélés, hosszabb vagy rövídebb randizgatás?

A szakítás soha nem kellemes, ha pedig mindezt egy ünnephez kötődik, akkor fokozotabban nehéz. Karácsony környékén az öngyilkosok száma is megnő világszerte. Ez azt is jelenti, hogy ilyentájt sokkal többen hajlamosaj depresszióra. Tehát, nagyon rossz párosítás ilyenkor szakítani.

Jómagam sajnos megtapasztaltam mindezt. Első nejem karácsony előtt bukott le, hogy megcsal. A két ünnep között nem épp baráti hangulatban szakítottunk, az összes szomszéd hallotta. Hívtam a családját vigyék haza, nálam nincs keresnivalója. Néhány ruhával költözött hozzám annak idején, még örülhetett is, hogy vihetett némi ingóságot. Nagyvonalú voltam, ezen már nem vitáztam.

1,5 évig nem is próbálkoztam ismerkedni, utána is eléggé döcögősen indult a dolog. Kellett vagy 3 év, mire valóban magamra találtam lelkileg, addig a munkába menekültem, dolgoztam éjjel-nappal (szó szerint).

A lakást kiadtam, visszakültöztem szüleimhez egy ideig. Testvéremék is a közelben laknak. Kellett a társaságuk, sokat segített. Szerintem, ilyenkor nem szabad egyedül lenni!

Mikor talpraálltam jött néhány nő. Nem a kaland miatt, inkább csak kerestem a megfelelőt. Öt év után találtam meg, összebútoroztunk , két év múlva házasság lett, majd jött két gyerek is. 14 éve vagyunk együtt, jóban, rosszban. Kiegészítjük egymást! Még egyszer sem volt köztünk veszekedés. Kisebb vitákat értelmesen megoldottuk mindig. Exemmel ellentétben nagyon szorgos, dolgos, jókedvű és okos nő, ráadásul még szép is. (Mondhatom, minden rosszban van valami jó. A változás nem jelenti, hogy rosszabb lesz örökre, még, ha átmenetileg úgy is alakul.)

(megjegyzés a margóra: exnejem azóta csak lefelé csúszik. Nagyon sajnálom mindezért, de nagylányom megfogalmazása szerint, mintha kifejezetten ezen dolgozna az anyja. Nagyfiam nem tágít mellőle, pedig nem ártna, mert sajnos lehúzza exem őt is. Nagylányom évek óta velünk él, mióta nagykorú lett és megválaszthatja. Szereti az anyját, de azt ahogy él, azt nem. Exem az elmúlt évek alatt úgy cserlgette a pasikat, mint aki a fehérneműjét. Egyik gettólakó a másik után...)