Szenvedek ebben a kapcsolatban. Nagyon szeretem. Mit tegyek? Maradjak, vagy menjek?

Most ez tényleg kérdés? Ha szenvedsz, minek akarsz benne maradni? Nem vagy már kislány, hogy tűrnöd kelljen. Még fiatal vagy, találhatsz még korod belit.

Nekem anyukám meghalt sajnos 51 évesen, apám 53 volt, ő is talált magának párt. A barátnője már nyugdíjas.

Most lesz 63 apám.

Szóval ha ő talált, illetve a nő apámba egy párt, akkor te is tudsz. Nem kell csüggedni és szenvedni ha nem jó. A múlt lényegtelen, hogy min mentetek keresztül, mert ha szarul bánik veled, nem érdemel meg.

Másként éltük a szexuális életünket, ez is a probléma... hát erre kíváncsi lennék pontosan mit takar. Bár, gyanítom azt, h önző, megszokta, h nem kell figyelnie a partnerére. (Halkan megjegyezném alkalmi kapcsolatokban is törekszik egy normális férfi, h a partnerének is jó legyen, sőt...)

A másik: hogy ő jó ember...wow, de közben parancsolgat... egyre szebb, ne haragudj.

Simán belefutottál vagy egy nárcisztikusba, vagy lehet ennél rosszabb pszichés zavarral szenvedő egyénbe.

Ők mondjuk direkt ilyen jó indulatú, szolgalelkű nőkre "vadásznak".

Sürgősen szabadulj meg tőle, mert nem csak a múltad volt nehéz, a jelened szintúgy, de a jövőd szinte biztosan az lesz mellette!

Megérdemli, hogy jó irányba változzon az élete - írod. Mindenki megérdemli. De ahhoz neki is változnia kell. Felismernie, amit idáig rosszul tett, stb.stb. Nem neked kell kihúzni őt, segíthetsz igen, de akkor neki is úgy kellene hozzá/hozzád állnia. De egy részt egy 43 éves ember nem igen tud megváltozni, másrészt, lehet nem is akar.

Nekem nagyon úgy tűnik, h Teréz anya nyomdokaiba akarsz állni. Nem lehet, nem tudsz, vkit nem lehet megmenteni saját magától.