Miért csajok miatt lesz vége nagyon sok barátságnak? A legtöbb csaj miért veri át azt a férfit is aki a legobban szereti?

Jóvan, felfogtuk, bánatos vagy

De ez nem lelki-segély szolgálat öcs :)

Bonyolult dolog ez. Onnan, hogy egy nő érzi, hogy a pasi bármire képes érte, sokaknak a fejében az van, hogy akkor most bármit megtehet szegény párával.

Az meg tényleg ugrik. Valahol itt van elásva a kutya. Az sem jó, ha játszmázunk és a másikat bizonytalanságban tartjuk, hogy nem tudja hányadán is áll a kapcsolat, de az sem jó, ha az egyik fél teljesen kitárulkozik, onnan sebezhető lesz, és bizony megesik, hogy kihasználják.

Nem csak nőkre igaz, ez tapasztalat!

H egy nő elmondja az érzéseit, úgyan úgy kihasználhatja egy férfi.

43 N

A második kérdés valamivel bonyolultabb. Egy nőt nem elég ugyanis szeretni. Szeretni a sarki fűszeres is tudná, de az nem hatja meg semelyik csajt, igaz?

Egy nőnek az kell, hogy igazi nőnek érezhesse magát egy kapcsolatban. Ehhez a feladathoz viszont fel kell nőni, ezt az igényt fel kell ismerni, és tenni érte, hogy megvalósuljon. Nincs hátradőlés, nincs lazsa! Megszerezni sokkal könnyebb valakit, mint megtartani. Ha nem teszel napi szinten a kapcsolatért, bukik a mutatvány. Sok idő, és sok csalódás kell ahhoz, hogy a hibáinkból tanulva olyan férfivá váljunk, aki mellett örömest horgonyoz le a párja, és észre sem veszi, hogy létezik más férfi is a földgolyón.

Leginkább én is a 3. és 8. számú hozzászólással tudok egyetérteni.

Úgy veszem észre, hogy nagyon sok lány "problémás".

Nincsenek megelégedve magukkal (mondhatjuk, hogy ez a média miatt van, hogy milyen hamis képet, példaképeket állít fel), és ezt nárcizmussal palástolják. Sokan egyszerűen azt hiszik, hogy azért, mert van az a társadalmi elvárás, hogy a fiúnak kell kezdeményeznie, és quasi a lány "fogadja el" a közeledést, a fiú "tartozik" neki, mert nem küldte el rögtön a búsba. Ez azt jelenti, hogy a lány folyamatos törődést vár el, míg lehet, hogy a férfi lelkével senki se törődik, mert ő az erős támasz a lánynak, és ezen nyugszik a párkapcsolat.

(Lol tudom, hogy kicsit túlzás, de én ezért tiltanám be a klasszikus Disney meséket: kis koruktól olyan példaképet tolnak a kislányok arcába, hogy ha nem teszel semmit azért, hogy jobb legyél, és nem fejlődsz tudatosan vagy nem reflektálsz önmagadra és a tetteidre bizonyos időközönként, az egyáltalán nem baj, mert akkor is egy hercegnő vagy, és eljön érted a herceg fehér lovon; semmit se kell tenned érte, legfeljebb jól kinézni.)

Szóval szerintem alapvetően sok lány tökéletesnek képzeli magát, ezért tökéletes pasit (nem férfit!) keres maga mellé. Persze sokaknak senki sem jó, mert irracionálisan magasra teszik a lécet, aztán panaszkodnak, hogy senki se bírja megugrani azt.

Persze ez egyáltalán nem csak a lányok hibája.

Mi, fiúk hajlamosak vagyunk beleszeretni olyanokba, akik kihasználnak minket, csak azért, hogy legyen valakink (főleg azok a fiúk, akiknek nincs elég önbizalmuk).

Önfeláldozók vagyunk egy ideig, de közben félünk, hogy elrontunk mindent, így nem merünk lépni, és talán emiatt sokszor éppen mi rontjuk el az egészet.

Egyszerűen át kell gondolni, hogy ki mit tett a másikért.

Lehetőleg objektíven, nem felnagyítva azt, amit mi adtunk.

Persze ettől még ugyanolyan fájdalmas.

*Nem mondom, hogy mindig így van, de látok néhány trendet, ami szerintem afelé hajlik, amiket én írtam.*