Féreg vagyok? Hogyan szakítsak ezek után a barátnőmmel?

Lehet hosszú lesz előre is elnézést.

Szóval van egy párkapcsolatom az első komoly az életemben már majdnem 4 éve együtt vagyunk. Én 24 vagyok ő 21.

A legfontosabb talán az, hogy miért akarok szakítani vele: Mert beleszerettem egy másik lányba, mert már jó ideje nem érzek "semmit" a barátnőm iránt, mert túl sok a probléma már és ki akarok lépni. Persze az utolsó kettő eddig is megvolt csak az első dolog feltűnésével kezdett komolyan körvonalazódni a fejemben.

A probléma ott kezdődik, hogy én őt nem tudnám egyszerűen csak úgy kidobni, mert teljesen függ tőlem. Mi két totál ellentétes szemléletű ember vagyunk és már amikor megismerkedtünk akkor is ez volt. Ő inkább mindig "lehúzott" engem míg én őt mindig próbáltam segíteni, motiválni kicsit pozitívvá tenni. Sajnos ő pszichés problémákkal küzd régebben is ez volt, depressziós volt sokat meg öngyilkossággal fenyegetőzött képzelődött stb nem volt könnyű. Egyébként én szerettem mert ezek mellett ritkán de megvillantak olyan tulajdonságai amelyek miatt érdemes volt vele lenni. Aztán már 1-2 éve szerencsére jól van a sok éves próbálkozásom talán meghozta a gyümölcsét sokkal szociálisabb lett meg már nem depis és miegymás. Kicsit már túl sok is lett az önbizalma úgy vettem észre de ebbe most ne menjünk bele mert nem fontos illetve még is az talán. Régen megbecsült engem nagyon, féltékenykedett is sokat mert az volt a mániája, hogy ő nem elég jó hozzám és én túl jó pasi vagyok és lelépek mással stb. Manapság már úgy érzem ő sem szeret úgy engem, a legapróbb dolgokat sem teszi meg értem nem tudunk beszélgetni, eltávolodtunk.

A probléma az, hogy ő sajnos teljesen függ tőlem és ezzel viszont hiába próbálkoztam nem tudtam neki igazi motivációt adni soha, egyetemre járt egy ideig de aztán azt is abbahagyta és dolgozni sem dolgozik 1 éve nem csinál semmit. Régebben is én tartottam el ezzel nem volt gond bár régen voltak nagyon nehéz időszakok emiatt. Persze az én hibám is, mindig azzal nyugtatgattam, hogy ha ez meg az nem sikerült akkor sincs baj mert én majd gondoskodok róla de nem gondoltam volna, hogy ez neki elég lesz majd tényleg.

Azért nem tudom mit csináljak mert féltem őt, hogy mi lesz majd vele. Sok szempontból biztosan nagyon rossz lesz neki például régen ahogy már említettem nem álltam túl jól anyagilag de azért igyekeztem mindent megadni neki, most viszont egy ideje már megváltozott a dolog és meg tudnék adni neki olyanokat amire vágyott (nyaralás,drágább holmik,ruhák stb) később pedig valószínűleg még többet is, saját lakás kocsi stb. Ha most elhagyom pedig mit fog érezni? Hogy neki megint csak a rossz idők jutottak, a jóból mer nem kap - biztosan megint depressziós lesz ez meg a másik. Egyedül lesz és mi van ha megint rossz napja van? Ki fog segíteni rajta mert én elhagytam?

A harmadik pedig, hogy ismeri a lányt akiről szó van, még nem vagyunk együtt nem történt semmi. Nem akarom úgy elkezdeni egyrészt ezt a kapcsolatot hogy egy másikba még bent vagyok másrészt pedig nem akarom megcsalni a barátnőmet sem, ha eddig kibírtam mostmár ki is fogom. Az is lehet, hogy mégsem jön majd össze a lánnyal már ezen is gondolkodtam de akkor sem szeretnék már tovább maradni, túl sok már nekem és mostanában folyton egyedül érzem magam. Itt van mellettem de mégsincs, már semmi sem olyan mint régen. Hiába próbáltam beszélni vele erről nem hajlandó tudomást venni róla. Sokszor érzem azt, hogy csak kihasznál már. De ettől függetlenül én tudom, hogy Ő egy jó ember és mennyire érzékeny valójában ezért is féltem nagyon.

De akkor sem tudom ezt a lányt kiverni a fejemből, sok év után először érzek tényleg szerelmet és fellángolt bennem valami, tényleg mintha csak kinyílt volna a szemem. Kicsit úgy érzem, hogy mellette visszakapom a régi önmagamat is, persze biztos hozzátartozik hogy ő még picit fiatal de már most érettebb sok szempontból mint mondjuk a barátnőm valaha is lesz - érzelmileg -.

Nemtudom, hogy csináljam vagy egyáltalán csináljam-e, bár ez nem kérdés de nagyon félek a dologtól, illetve féltem a barátnőmet, hogy mi lesz majd vele. Ha csak szigorúan tárgyilagos szemszögből nézem akkor persze, hogy szakítanom kéne mert 1000x könnyebb lesz nekem és talán még boldog is lehetek, de nem tudom így nézni mert olyan érzésem van, hogy cserbenhagyom Őt. Eszembe jutnak a régi emlékek és belesajdul a szívem.

Mint mondtam nekem ő az első normális kapcsolatom, előtte csak csajoztam rengeteget és miatta állapodtam meg úgymond. Azthittem már mindig vele leszek majd de ezekszerint tévedtem. Szóval komoly szakításom sem volt még, nemtudom mit kell ilyenkor érezni vagy mi a helyes megoldás.

Köszi ha végigolvastad, trollok most inkább kíméljenek.