Hogyan lehet leküzdeni a bosszúvágyat vagy haragot egy olyan ember után aki visszautasított?

Nem ismerem az előzményeket, nem ismerlek sem téged, sem azt, akinél próbálkoztál, nem tudom, valóban bunkó volt-e vagy te reagálod túl, ha valóban bunkó volt, nem tudom, hogy te hogy viselkedtél előtte, adtál-e okot erre a viselkedésre, vagy ő alapból olyan.

Tudod, nem vagyok gondolatolvasó, hogy egy ilyen kérdésből egyből megjelenjen előttem a sztori, mint egy mozifilm, és meg tudjam ítélni a történteket. Csak tippelni tudok.

Ilyen helyzetben vagyok. Nehéz. Főleg, hogy aki elutasított, előtte úgy csinált sokáig, mintha akarna valamit, időt kért. Te meg vársz, mert megszeretted. Úgy érzed, átvertek.

Lehet azt mondani, hogy az ember egója sérült csak. Nem erről van szó szerintem: ha hónapokig szórakoznak az ember érzéseivel, kihasználják, és nem engedik továbblépni, aztán meg elutasítják, az igenis szemét dolog, még ha kívülről nézzük is. Nem olyasmi, amire legyint az ember és továbbmegy.

Szerintem én nem haragot meg bosszúvágyat érzek, hanem a szerelmem és a vágyam elfojtása miatti keserűséget. Nem bosszút akarok állni a másikon, hanem magamhoz ölelni. De ha szemét volt, illetve ő nem akar ölelést, akkor ez az érzelem magától nem párolog el, nyilván feszíti az embert.

Könnyen élheti meg haragként.

Idővel könnyebb lesz. Nézd levegőnek, illetve kerüld el, amennyire lehetséges.