Tényleg megváltoztam volna?

Fiatal koromban eléggé dagi voltam, az egyetem alatt mégis találkoztam egy lánnyal aki elfogadott olyannak amilyen vagyok. Nem érdekelte, hogy eléggé túlsúlyos vagyok, (Persze Ő sem egy szupermodell), inkább átlagos külső szemmel nézve. A testi előnytelenségem mindig próbáltam a belsőmmel ellensúlyozni. Boldog voltam vele. Önbizalmam lett miatta, a sulit is miatta tudtam befejezni(mindig mellettem állt), nagyon sokat köszönhetek neki!

Három évvel ezelőtt elkezdtem edzeni, aminek Ő nem örült, nem is értettem, hogy miért. A kilók hirtelen elkezdtek olvadni rólam. Most már ott járok, hogy olyan testem van amire mindig is vágytam. A helyes táplálkozásnak és edzésnek köszönhetően, tényleg jó pasi lettem.(Semmi egoizmus nélkül). A munkahelyen is sok nő észrevette, azonban legbelül én mindig észben tartottam, hogy egyetlen egy nő volt, aki felfigyelt rám akkor is, amikor hordtam azt a háj réteget, a barátnőm.

Soha nem csaltam meg, pedig lett volna rá lehetőségem. Olyan nők jönnek oda néha hozzám egy-egy baráti iszogatás alkalmával, akikre a barátok kivétel nélkül 10/10-et adnának. Én mégis hű voltam.

Gyakran mentünk vacsorázni, kirándulni, terveztem mindig a programokat. Éreztetni akartam vele, hogy én továbbra is csak Őt imádom, és nem hagyom el semmiért.

Ezzel párhuzamosan mégis elkezdtem érezni, hogy távolodunk.

Eljutottunk arra a szintre, hogy hiába akarok bármit, Ő nem akarja, sokat kell dolgoznia elvileg(ugyanaz a munkahely, ugyanaz a feladatkör.. a múltban mégis volt rám ideje), régen nagyon rávolt pörögve a gyerek témára, fél éve teljesen elzárkózott magától a témáról való beszédtől is.

Szexuális életünk is kimerült abban, hogy este beadta, hogy fáradt, értsem meg, hogy ez egy ilyen időszak, örülnöm kellett a heti 1 alkalomnak.. Ahogy észreveszem neki az is sok volt..

Régen napi 1 volt minimum, és rengetegszer kezdeményezett.

A sok előtörténetet félretéve, 1 hónapja ahogy hazaértem már otthon volt.

Odamentem, megakartam puszilni, és komor arccal közölte, hogy Ő már nem bírja ezt tovább. Véget akar vetni a kapcsolatnak. Megváltoztam, rossz irányba.

Bennem az ütő is megállt, bár számítottam már rá, hogy valamikor úgyis ez fog következni.

Már bevolt csomagolva minden cucca, mint kiderült aznap nem ment dolgozni, hanem pakolt. Ahogy ezt elmondta, fogta is a cuccát, és haza költözött.

Hiába hívom nem veszi fel 1 hónapja. Az anyja küldött egy sms-t, hogy fogjam fel, hogy vége. Majd jön az apja, és az anyagiakat megbeszéljük. Többet ne keressem.

A múlt héten jött az apuka, akivel elég jóba voltam. Annyit mondott, hogy nem tudja mi van a lányával, Ő is sajnálja, nem érti ezt az egészet. A felesége(volt párom) anyja neki se mond el semmit.

A házban 50-50%-ot mondtam, mert fair akartam lenni vele.

Még mindig nem értem ezt az egészet, mint egy rossz film. Soha nem éreztettem vele, hogy Ő rosszabb lenne nálam, többet foglalkoztam vele, mint az elején. Mit rontottam el..

Félek, hogy nem találok mégegy olyan lányt, akiben ennyire mélyen megbízhatok. Nála tudtam, hogy tényleg a belsőmért van velem, és akár az életemet is rábíztam volna. Belül ugyanaz a kedves gyerek maradtam, csak a külsőm változott meg..

26/F