Volt már olyan szakításotok, ahol a kezdeti szomorúság után rájöttetek, hogy igazából csak nyertetek azzal, hogy vége lett a kapcsolatnak?

Persze... aztán vissza akarta volna kaparni magát hozzám jó pár hónap múlva, sajnálatos módon épp akkor már túlléptem rajta és megtaláltam a mostani párom akit hiába próbált besározni, a legjobb ember a világon:)

Nem visszafogott meg elnyomott, hanem kifele kacsingatott, nem csalt meg konkrétan, de aztán jóval később kiderült, hogy nagyon odavolt pont azért a 2 lányért, akikre mindig féltékeny voltam. Meg is próbálkozott velük, de kegyetlenül lerázták, bár nem ismerem őket, meg ők se engem, szóval éljen a karma:D

Igen, gyakorlatilag minden szakítás után megéltem ezt. Például volt egy három évig tartó párkapcsolatom, ahol ugyan nagyon mély érzelmek kötöttek minket össze, de a szexuális életünk nem működött, én nem élveztem vele a szexet (ő vette el a szüzességemet), ráadásul nem is kezelt nőként, hanem inkább kislányként, hiába fejlődtem sokat a három év alatt, ő mindig annak az éretlen 18 éves kiscsajnak látott, akivel összejött. Én kész lettem volna lemondani mindenről, és vele maradni, de ő még összeköltözésről sem akart hallani, aztán jött egy nagyon húzós időszak, ahol megtört bennem valami.

Miután közös megegyezéssel szakítottunk, persze, hogy egy ideig rosszul éreztem magam, de utólag nagyon örültem, hogy nem hagytam magam senyvedni mellette. Jelenleg egy boldog párkapcsolatban vagyok, ahol minden jól működik, és két éve együtt is élünk.

27/n

éppen ebben a helyzetben vagyok, szenvedek, csak vegetálok, de az eszemmel tudom, hogy majd begyógyulnak a sebek, és örülni fogok hogy nem maradtam vele.

becsapott, megcsalt, hitegetett csak, ráadásul szenvedélybeteg. tönkretett volna engem is.