Valaha boldog lehet az ember egy csalódás és az ez által kialakult bizalmatlanság után?

"... váltig állítja hogy csak engem szeret és hogy csak én vagyok a minden az csak egy kis titkos kalandnak indult és szerencsére időbe megakadályoztam..."

Ezzel azért rendesen lealázott úgy szépen, finoman, alattomosan. Még időben megakadályoztad... mintha csak te tartoznál neki számadással, hogy hogy is merészeltél közbeavatkozni. Röhej. Megkérdezném tőled, hogy miért vagytok még együtt?

Soha nem fogsz megbízni benne maximálisan! Ha sikerül is elaltatnia a gyanúd, egy idő után ismét lesz titkos afférra lehetősége és megint megteszi! Hogy miért? Mert elsőre is megbocsátottad, megakadályoztad! Nem mondom, hogy nem lehet megváltozni, de 2 hónap még nem egy emberöltő és ha a csaj unja az ellenőrzéseket, akkor viszket a tű a s*ggébe!

Egyébként megértem, hogy betegesnek titulálod a csaj ellenőrzését. Hasonlóan hozzád én is túlestem ezen, de én majd egy évig néztem a körmére és nem mert szólni, hogy "engem ez már zavar".

Aki egyszer megcsalt barkit is, azt hatosagilag el kellene tiltani a parkapcsolatoktol.

Lehet hogy vissza tudna szerezni a bizalmadat, de utana mar csak magadat okoholatod ha megint megcsal.

"Aki egyszer megcsalt barkit is, azt hatosagilag el kellene tiltani a parkapcsolatoktol."

Bármily hihetetlen számodra, van, aki tanul a hibáiból. Én pl elég nagy árat fizettem, soha többet nem tudnám megtenni. (Én nem buktam le, egyszerűen bűntudatom volt, bevallottam és ott hagytam az exem.)

Viszont benne maradni abban a kapcsolatban, ahol ilyen történik... Nem kéne. Én se tudnék megbízni többé a másikban.

Kiszállnék.