Ennek már tényleg ideje volt? (hosszú)

Barátommal 1,5 év után szakítottunk..nos az elején minden jó volt,mégsem éreztem úgy,hogy annyira szerelmes lennék,viszont vele maradtam,mert úgy voltam vele,ennyire még soha senki sem szeretett(oda meg vissza volt értem:D).Előttem mindig csúnyácska barátnői voltak,én meg azért adok magamra,és mindig hallgathattam azt,hogy sokkal jobb vagyok nála..nos a bizonytalanságom miatt szünetet kértem,és szóba jött az exem is,de végül meggondoltam a dolgokat,és 1 hónap különlét után újra összejöttünk.Akkor lettem belé igazán szerelmes,ő volt nekem az első..aztán minden szép volt,bár baromi sokat veszekedtünk,mert én lányként erősebb személyiség voltam. Aztán kezdődött az ő ingadozása,éreztem,hogy neki már nem ugyanolyan,szinte egyik napról a másikra megváltozott.Mindent megtettem érte,de ő szinte semmibe vett,bunkózott velem(pont úgy,ahogy én tettem,ami előtt szünetet kértem) viszont én meglepetésként elutaztam hozzá hogy megbeszéljük a dolgokat,apróságokat vittem neki..aztán végül mindent rendbe tettünk,azt hittem minden rendben,de ő két héttel utána mégis szakított velem.Az ok az,hogy még mindig szeret,de már nem annyira..megkérdeztem hiányzom e még neki,azt mondta már egyre kevésbé,de igen,és szokott is rám gondolni.Én tényleg mindent megtettem érte,miközben mindenki azzal traktált,hogy sokkal jobbat kaphatnék.Azóta eltelt pár nap,és már nekem sem hiányzik annyira,de azért várom,hogy láthassam,és azt mondja ő is ugyanígy van meg hogy még érez egy kis szerelmet de ez nem elég.Azt mondta most át szeretné gondolni a dolgokat,hagyjak neki időt.

Nem tudom,mit csináljak.Nekem sem olyan már,mint régen,e azért még szeretem,és ennyi bunkózás után is azt érzem,szeretném,ha az enyém lenne.Mindenki azt mondja,hagyjak neki időt,majd rájön,mit vesztett,de mi van ha nem? Várjak januárig,és ha akkor is úgy érzem,keressem meg,vagy várjam ,amíg ő keres? Egyszerűen nem tudok tőle elszakadni,és az a megérzésem,hogy ez a szakítás még nem végleges..segítsetek,mit csináljak??