Félig szakítás létezik vagy ez most mi? Mit akar ebből kihozni? Érvek a kapcsolatunk mellett és ellene!?

A barátommal több,mint 3 éve vagyunk együtt.Tegnap tulajdonképpen szakított velem.Szerinte a logikus lépés az lenne,ha most szakítanánk.Az okok:

- túl parancsolgatós vagyok (néha valóban így is van,szerinte ez már házisárkány viselkedés)

-túl akaratos vagyok (néha nekem is vannak ötleteim,amit szeretnék vele együtt csinálni,és neki épp nincsen kedve vagy nem tetszik az ötlet,amire persze sosem mond nemet,csak magában dúl-fúl)

-nem sikerült lefogynom (duci vagyok, így ismert meg,azt mondja,hogy így szeret,de csalódott,mert mégsem sikerült-az evés a stresszcsökkentés legrosszabb módja nálam)

Az én okaim:

-önző,főleg az ágyban (ha kielégítem kézzel/szájjal,akkor az milyen szuper,fordított helyzetben szenvedő fejet vág

- nem igazán tud kiállni magáért mással szemben (csak velem)

- mindig engem állít be bűnbaknak (pl. ha valahonnan késünk miatta,akkor azt mondja,hogy én álltam sokat a tükör előtt,ő pedig már sokkal korábban indulásra kész volt- tudom apróság,de rosszul esik)

- mindezek mellett a tökéletes barátnő vagyok számára és szeret,de a jövőnk így bizonytalan

Egyszerűen nem tudok dűlőre jutni,hogy miért nem elég,ha megváltozom.Hajlandó is lennék,de szerinte akkor nem lennék már önmagam és azt nem szeretné,de ha meggyőzöm,hogy a szakítással hülyeséget követne el,akkor együtt maradunk.

24/N és 27/F