Mit csináljak? Az a gondom hogy úgy érzem már nem hiszek a kapcsolatukban a páromban sem hiszek már! Szeretem nagyon! Jó ember de a veszekedések és magamra hagyott sokszor amikor szükségem lett volna rá! Úgy érzem nem tud megérteni sem megvigasztalni

Szia!Igen haza ért illetve ide hozzám az albérletembe!Holnap illetve ma írok hogy alakultak alakulnak a dolgaink!

Szia!A tegnapi nap a miék volt!Együtt voltuk szépen telt a közös idő!Szerda este mikor jött sokat beszélgettük kicsit úgy éreztem én akarom csak megoldani megint a problémáinkat!Furcsa de olyan idegennek éreztem őt!Ez az érzés reggel mikor felébredtem mellette akkor is megvolt és csak estefelé kezdett alább hagyni.Azt hiszem már nincs rózsaszín köd!Ami 7 hónap járás után szerintem nem túl jó!Adok időt magunknak de kijelentettem nem vagyok többé elviselni azt a viselkedést bántást amit eddig csinált!Beszélgetés alatt fogalmazódott meg bennem és végül is hangot is adtam azon véleményemnek hogy ezt hogy aláz hogy ordít velem hátat fordít nekem nem hajlandó megbeszélni a gondjainkat szóval ezt mind mind otthonról hozta ugyanis az édesanyja ezt a női mintát mármint a "tűrök mindent drágám" mutatta mutatja most is!Sokszor már nekem esik rosszul az ahogyan az anyukájával ordít ahogy lekezeli néha sérti!Megmondtam neki én nem az anyád vagyok és nem is bánhatsz velem így!Én nem tűröm a végtelenségig!Egy a párom által mesélt esetben mikor ő otthon fürdött a kádból kiabált veszekedett mint kiderült az anyukájával!Anyuka a konyhában a fürdő ajtó csukva szóval az anyukája azt hitte a drágám velem veszekszik!Mikor ezt el mesélte monda anyu azt hitte veled ordítok és azt mondta jaj szegény Katával is ezt csinálja!Szerda este meg is mondtam a páromnak ezt a viselkedést anyukád sem szereti és azt meg biztos nem akarja hogy velem is így viselkedj!Egyszóval adok időt nekünk én is igyekszem türelmesebb lenni!Jobban figyelni az igényeire!Aztán majd kiderül!