Miért gondolja így? Mit árthattam, hisz ezt akarta!

Lentebb van a részletes leírás a helyzetemről, azóta annyi, hogy 4napja keresett hogy, hogy vagyok, más semmi, és most a közösségi oldalra ezt osztja meg:"Neha tul sok ideig tart, mig eszreveszed, hogy olyan emberekre pazarolod az idod, akik egy percet sem erdemelnek az eletedbol!" Annyira bánt!!!!!!!!!!! Amikor szeretem és ilyet olvasok tőle.Nem rétem ezt az egészet, ha így is gondolja miért kell engem bántania ezzel, tudja pedig, hogy szeretem, és azt is mennyire tudok szenvedni. Írnom kellett volna nekem is hogy, hogy van? vagy mit? ha akarna valamit nem így keresne, mit küzdjek, annyit alázkodtam nőként:(((( és most végre hagyom, várok, és ezt kapom, hogy pazarolta velem az idejét :(((((

Kíváncsi vagyok a véleményekre

Szakítottam, de megbántam, mit tegyek? /kiharcolta)

Azért döntöttem a szakítást mellett, mert nagyon úgy éreztem, hogy ezt akarja kiharcolni, ő valahogy nem mondta ki. Az eldöntendő kérdésekre vagy nem felelt, vagy kerülte a választ. Az agyára mentem a sok hisztivel, elégedetlenséggel és besokalt.Mindig azt állította, hogy az érzései nem változtak felém, nem arról van szó, hanem a sok vita, és mi lesz később velünk, nagyon aggasztotta, írta. Kiöltem belőle mindent. De végül még egy kérdés, ha szeretünk állítólag valakit, hogy vagyunk képesek lemondani róla? Ugye én szakítottam, ilyenkor valahogy úgy szól a törvény, hogy neked kell keresned. De ilyen esetben? Két hétig ment az üzenet váltás néha néha, úgy éreztem elég, ennyi idő után sem akar látni?!és még az utolsó pillanatban ő kérdezte, hogy mi van velünk, ezért gondolom, hogy belőlem akarta kicsikarni az elválás tényét.Így megtettem, megírtam az üzenetet, amire semmi válasz nem jött.Másnap pedig regisztrált a csodálatos facebookra, megjelölve az exet is, ettől is féltem. Amit szörnyen várok, hogy hiányozzam neki, átgondolja és keressen, ebbe a gondolatba tudok csak kapaszkodni. Azt is mondtam neki, ha nem szeret mondja ki, talán könnyebb lesz, ...erre a válasz , hogy akkor hazudna. Mindig én kerestem,én kértem, hogy próbáljuk meg,...tudta milyen érzékeny vagyok, hogy úgy is keresem. fejemhez is vágta, hogy soha nem várom meg , hogy ő keressen, hogy nincs tartásom. De most arra az elhatározásra jutottam, hogy hagyom nem keresem, várok és várok.Szörnyen érzem magam, cipelhetem a döntésem terhét, hogy én szakítottam, pedig szeretem, és a tudat, hogy miattam lett vége legnagyobb részt. Kimondhatatlan fájdalmat érzek.Félek!!! azért, hogy soha nem keres, soha nem lesz közöttünk semmi, és ha nem teszek semmit lesz neki valaki más. Az ilyen ember ha írja, hogy már nem boldog, sok a vita, miért nem tud szakítani????Miért nem hazudja azt, hogy kopj le nem szeretlek már, kihűltek az érzések???Miért nem lehet így vége? miért kell a másikra hárítani mindent? Nem tudom mit kellene tennem......Jó lenne tudni, hogy van még remény, hogy ez csak 1 nagy pihi.

Légyszí szex dolgokat ne írjatok, mert semmi köze a dologhoz!!!!!!

26/L

A kapcsolat 4 évig tartott.