A barátommal több mint egy éve vagyunk együtt , de egyre több a baj ... De nem tudom szakítsak e?

A barátom 26/f én 19/l. Picit több mint egy éve vagyunk együtt és az utóbbi hetekben egyre jobban az van bennem szakitanom kellene vele. Már a legelejétől fogva nem tett a kedvemre semmilyen kis aprósággal( pl kis csoki vagy néha napján virág).Az első fél évben nem is mentünk sehova sem és heti szinten találkoztunk de akkor is csak egyszer volt szex is mikor már akkor tudta, hogy magas a libidó szintem. Sőt az egy év alat csak kétszer jött át állandóan én mentem/megyek át. Sose akar átjönni mert nem érzi magát jól , de én se mert a tesójával lakik együtt és nekem is kellemetlen mégis átmegyek. A szexuális életünk is annyira javult ,hogy heti egyszer átmegyek úgy hogy ott alszok egy napot és talán ha néha van 2 alkalommal ami nekem kevés nagyon... Meg a másik hatalmas baj az az hogy nagyon kevés helyre mentünk .. háromszor voltunk moziba , egyszer állatkertben meg múzeumban és én vágynák hogy több helyre mennyünk , meg gyakran nekem kell még az ő részét is fizetnem a belépőkben.Ballagásomra mikor eljött nem hozott egy kis csokor virágot sem .. mondván ezt ki kell érdemelni. De szülinapomra is csak egy gyertyát kaptam az egy éves évfordulóra meg egy könyvet amit én már jóval hamarabb megvettem és ezt ő is tudta. Ha úgy viselkednék megérteném de nem tudom mert szülinaprája is hetekig készültem vettem neki egy nagy táska nyalámságot amiket szeret , rengeteg karkötőt csináltam és vettem is neki nem is hordja őket..egy éves évfordulóra is csináltam gumicukor és édesség tortát közös képpel meg kis cuki szerelmes levélel..ő meg letudta egy könyvel amit akkor vett meg mikor elmentünk a plázába és mondta várjak kint bemegy valami miatt.. ezzek nagyon fájnak és még az is ott van hogy szakácsként dolgozik de nagyon ritkán van főt étel nála általában akkor mikor a mamája főz neki amugy meg szendvicseket eszek nála csak de ha nem vagyok ott magára hajlandó főzni.. pedig nem vagyok finnyás rengeteg dolgot szeretek és megeszek... Ezzeket neki is mind elmondtam mik a bajaim sokszor már.. múlt héten is és az volt a válasza rá olyan fura vagyok. Mert hogy nem mosolygok nem vagyok annyit boldog és unja már ezt meg hogy állandóan sírok mikor valami rosszul esik nekem. Nem is érti miért sírok mindig( általában azért mert megbánt és rosszul esik). Sose vesz vagy add nekem semmi olyat ami tényleg én lennék de én igyekszek őt mindenben segíteni és támogatni a telefonja is tönkre ment igy az én régi telefonomat használja .. arról nem is beszélve nagyon takargatja a telefont mikor a közelben vagyok de nekem meg bármikor bele tud nézni nincs semmi titkolni valóm és ez is elbizonytalanít.. nem tudom ezzek után volna e értelme esélyt adjak neki hogy megváltozik vagy inkább szakítsak?