Ennyire lényegtelenek az érzelmek?

Sok ember szerintem érdemel második esélyt. Különösen, ha tényleg jó iranyba tudott változnj. Ha jóvá tudta tenni, amit elrontott. Manapság nem számít, mennyire szerettétek egymást, akárhogy is próbálkozott, vagy változott és kitart a szeretete a másik iránt, az nem foglalkozik vele. Miért? Tegyük fel, sok veszekedés volt, érthető, ha ez miatt szakít valaki. De ha később, aki miatt sok veszekedés történt, belátta, hogy hibázott, változott, és jelenleg is változik, sokkal jobb lett, a másik ember miért nem ad egy második esélyt? Miért nem foglalkozik vele, ha látszott rajta is, hogy fontos volt neki. Ha sokáig szerette, imádta, csakígy eltudja hagyni? Másoknak meg osztogatja a második esélyeket? Ha több éves kapcsolata lesz, kifarol az első vitánál? Nem számít az, hogy mennyire beismerte és jóvá akarja tenni a másik fél, ha szinte önhibáján (pl. depresszió, amit kezeltetett, helyrejött) kívül veszekedtek. Ennyire nem számít az az "imádat" és szeretet a másik iránt, és azok a mondtatok, hogy "bármi legyen, nem hagylak el, de ha megis történik, küzdeni fogok érted"?