Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elfelejteni egy viszonzatlan szerelmet 3 év után?
Bár ez nem szakítás, mert nem voltunk együtt, de ez volt a legjobban passzoló téma.
Évekig ringattam magam abban a hitben, hogy egyszer viszontszeret majd. Sohasem történt köztünk semmi, csak kedves volt, bókolt. Tudtam vele bizalmasan beszélgetni, érdeklődött, azonban ő szinte sohasem osztott meg magáról semmit.
Tetszeni tetszettem neki külsőleg, az biztos, de el kell fogadnom, hogy nem akar tőlem semmit komolyat, mert nem lépett felém.
(Amúgy eléggé konzervatív ember)
Szóval most így 3 év után én már nagyon megelégeltem ezt és elhatároztam, hogy elfelejtem, de ez egyáltalán nem egyszerű. Vagyis, így, hogy már egy hónapja nem láttam, így most egész jó, de félek a találkozástól.
Munkaügyben találkoztunk eddig kéthetente (Nem kettesben, 4-5-en)
Ezt igyekeztem most a lehető legjobban lecsökkenteni, de a munkánkból adódóan nagyjából havonta egyszer muszáj vele találkoznom kb. 1 órára.
Jövőhéten esedékes ez a találkozó és kicsit félek tőle. Bármi tanács?
Hogyan felejthetném el?
Valaki volt hasonló szituációban, hogy évekig szeretett valakit reménytelenül? Hogy lépett túl?
Annyira kilátástalannak tűnik ez az egész, mert úgy érzem az ismerkedés sem menne addig, míg teljesen el nem felejtem, de nem tudom mikor lesz az, hogy már hidegen hagy...
Sohasem szerettem eddig senkit sem ennyire. Pedig nem is nagyon ismerem.....
Én 23L, ő 25F
Nem öt szereted, csak egy személyt, akit a külső mögé képzelsz meg a néhány kedves szó mögé. Gondold végig tudatosan. A szerelem nem egy olyan dolog, amit közel ismeretlen ember iránt érez az ember.
Rajongsz érte és tetszik. Valószínűleg vannak benne (vagy legalábbis hiszed, hogy vannak benne) olyan tulajdonságok, amik szerinted belőled hiányoznak és ezért vonz ennyire. Próbálj meg tudatosan hozzáállni ehhez a dologhoz és tudatosítani, hogy nem szerelmet érzel. Ez nem táplálja majd tovább az erzeseidet.
24N
#4! Ok., hát én nem tudom, mi számít túllépésnek. Nyilván élem az életem, nem utána sírok non-stop. De pasit előtte se akartam, ha nem muszáj, mert egyedül lenni jobban szeretek, mint valakivel, aki nem igazán érdekel. És általában nem szokott. Előtte is nagyon ritkán tetszett valaki, meg most se tetszik senki. Akkor most túlléptem, vagy nem léptem túl?
#3
Szerelmes lettél, de ezt ilyenkor már nehéz csitítani. Ő évek alatt sem viszonzott, így teljesen egyoldalú a dolog. Éltem meg ilyet, és nekem 2 évem ment így a kukába, a másik azóta sem hederített rám. Sok ilyen eset van. Attól, hogy az ember szerelmes, ez nem egy végzetszerű dolog, hogy ennek be kell következnie. Nem kell. :/
Tovább kell lépni, ha ennyi idő alatt nem lett semmi, ezután se lesz. Mások is várnak így éveket a semmire. Ha egy férfinak fontos vagy, nem fog várni - neki is érdeke, hogy minél hamarabb együtt legyetek.
Most megtapasztaltad, hogy milyen erősen tudsz szeretni. Ez nagyon jó, de ha a másik is ugyanígy viszontszeretne, akkor lennél igazán boldog. Itt ez nem lesz meg sajnos, de egy igazibbal ez tökéletes lehet.
Most nem az igazit veszted el, de ezt most nem így éled meg. Viszont megélted, hogy mit kell érezz, és tudod, hogy mi az, ami belőled kiváltja a kötődést. Lehet, hogy ilyen típust kell keresni. :)
Köszönöm mindenkinek, köszönök minden választ (én senkit sem pontoztam le)
Külön köszönöm az 1. és 7. válaszolónak!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!