Előfordult már veletek, hogy szakítás után visszakönyörögtétek magatokat az exetekhez?

Igen, de mindig ő szakított, tehát végül is csak újabb esélyt kértem. Volt, aki adott, de csak 1 hétig (rajta múlt, szóval nem az van, hogy vertem őt vagy ilyesmi), volt, aki hallani se akart róla. Volt akivel meg én "szakítottam", de igazán együtt se voltunk, csak annak vettük, meggondoltam magam majd vissza, míg végül úgy "szakítottam", hogy már tudtam, hogy ezt nincs értelme folytatni így. Persze később ezt is megbántam, és még 2-3x bepróbálkoztam, de addigra már volt valakije. :D

Vagy idén volt egy egyéjszakásom, ami komoly lett volna, de annyiban hagytam, később megbántam, visszamentem volna hozzá, kétszer is szó szerint könyörögtem, és hát hallani se akart róla.

Úgyhogy kb. 4 esetből 0 siker, már ami a hosszútávot illeti. Rövid távon legyen mondjuk 2, de azoknak sem volt értelme...

Nem,mert van gerincem és én sem engednék vissza senkit.

Csak kifelé nyílik az ajtó !

Sajnos igen.

Ezzel elis csesztem az életemből 13 évet. Ott még 43 voltam, ott még lehet társat keresni. Most, 56 évesen szinte lehetetlen.

Az 50 körüli nők, mind a 30 körüli srácokat keresik. Ők még szépek, izmosak, 10 pontosak.

Igen, es jobban tudjuk értékelni egymast hisz tudjuk milyen egymas nélkül.

Többször is szakítottunk,de nem birtuk egymas nélkül.

Ez van, megedződött a kapcsolatunk, sokkal erősebb most mint az elején.

A lényeg mindig a ffi keresett meg újra es ujra, tehat én nokent nem könyörognem vissza, eselyt adok ha szeretem. O pedig ha szeret akkor megkeres, ujra beszélunk stb.

En nem szaladnek egy ffi után sem. De o szaladhat utánnam. Ha van miért akkor megteszi