Szakítottam a barátommal, de màr megbántam. Mit tegyek?

Érthető sokféle reakció mindkét fél részéről.

Ne aggódj! Én 22 évesen messze nem tartottam még sehol sem a Te ÉRETTSÉGI(!) szintedhez képest. Még túl fiatalok vagytok.

Családalapítást tekintve persze kb. 10-15 éved van nagyjából. Próbálj meg kiváró álláspontra helyezkedni és NE GÖRCSÖLJ(!) Igyekezz élvezni egy átmeneti egyedüllétet is, ha másként nem megy.

Ráérsz azon töprengeni, hogy mit hoz még a jövő! Nekem még most középkorú létemre is azt mondják: nagyon is fordulhatnak dolgok, nem vagyok annyira túl öreg... :)

Bizakodj abban, hogy a Gondviselés TUDJA(!) hogy milyen partnerre lesz majd szükséged. Nem csak és kizárólag egy férfi létezik.

De talán ezt majd később fogod inkább belátni. Tudom, nem szokott összejönni ilyesmi, de térjünk ide vissza kb. 5 vagy 10 év múlva - ehhez a kérdéshez.

Hát szerintem ti nem "egy évesek" vagytok, hanem úgy kb 6-7 vagy max 8-9.

Abban a korban még valamelyest normális ez a dedózás, de 20 felett már azért nem igen érzem annak.

De biztos csak nekem túl nagyok az elvárásaim, így már a 40-hez közelebb... :|

37/F

Semmit.

Próbáld meg megérteni, hogy ami nem működik, ahhoz nem kell ragaszkodni.

Hátha, ezért elhordtad mindennek, meg kidobtad, mert nem vitt el vacsorázni, akkor jobb is neki, hogy így alakult.

Hagyd békén, had találjon magának egy normális lányt.