Lányok! Szakítás után miért ignoráljátok az exeteket,ha normálisan váltatok szét?

"Még azt is hogy tartani fogjuk a kapcsolatot,ha más nem,mint barátként."

Ugyan már. Ki hisz abban, hogy az exek barátok maradhatnak? (főleg, hogy nem is azok voltak, hanem egy PÁR)

Haver, egy dolgot jegyezz meg: a nők 99%-a csak kamuból mondja azt szakításkor, hogy maradjunk barátok, hogy ne tűnjön annyira rossz fejnek.

Azoknak a férfiaknak meg a 100%-a szánalmas, aki ezt "barátság" dolgot beszopja. Bakker, megalázott azzal, hogy kidobott, nem vagy neki elég jó, és nemsokára más fogja dugványozni az exedet, te meg irogatsz neki? Noooormális?

Mert a párkapcsolatból nincs visszalépés számomra. Nem leszünk újra barátok, nem lesz köztünk laza kapcsolat meg semmilyen kapcsolat, mert ízléstelennek tartom.

Nem haragszom egyik exemre sem, ha összefutunk, megkérdezem, hogy mizu vele, köszönök neki, de nincs már közös életünk és nem is lesz.

És ja, tervezek jövőbeli kapcsolatot, megtisztelem az új párom azzal, hogy eltakarítom egy lezárt kapcsolat romjait.

Szakképzett pszichológusok is azt mondják, hogy lehetséges az exek közti barátság, de ahhoz kellő időnek el kell telnie, és mindkét félnek le kell tudnia zárni a kapcsolatot, amihez sokszor kell egy kis tér. Egyszer azt hittem, hogy ki tudom játszani a pszichológiát, és el tudok felejteni valakit, aki iránt érzéseim vannak, úgy, hogy napi szinten beszélek vele, de sajnos a nagyon erős elhatározás ellenére sem jött össze, úgyhogy a túllépéshez KELL, hogy kicsit mindketten eltávolodjatok. Ez kicsit olyan, mintha le akarnál szokni a dohányzásról - nem megy úgy, hogy 2-3 naponta elszívsz egy szállal.

Ha már mindketten feldolgoztátok a szakítást (te is), meg lehet próbálkozni a barátsággal, viszont szerintem úgy érdemes, hogy tudjátok, hogy nem fogtok összejönni, és nem akkora intenzitású, mint amikor kapcsolatban voltatok. Egyébként szerintem sokan azért vetik be ezt a "maradjunk inkább barátok" dumát, mert nagyon drasztikusnak tűnik, hogy valakit egyik napról a másikra kivágnak az életükből, nem akarják megbántani a másikat, vagy remélik, hogy lehet még a másikkal valami. Úgyhogy lehet, mire oda értek, ti sem feltétlen akartok már barátok maradni, de ezt majd akkor és ott meglátjátok.