Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Más is szokta azt érezni, hogy minden volt kapcsolatában ott marad belőle valami, majd idővel szép lassan elfogy belőle minden érzelem?
Az őszinte tiniszerelmek, ahol egymás mindenei voltunk egyre távolodnak, a kapcsolat már két független ember közös szórakozása csak. Mindkét félnek megvannak a szokásai, világlátása, és ehhez véletlenül talál valakit aki kicsit hasonlít rá, a többit meg elviseli. Ahogy idősödöm, néha azt érzem egyre kevésbé van szükségem bármilyen kapcsolatra, sőt, másban is az vonz, akinek szintén nincs. Nem leszek senki kiegészítése, apapótléka, ezt várom mástól is, stb.... de ez vajon nem egy eltávolodás a normálistól?
Lehet, hogy valamiképp fel kell adni a függetlenséget és hagyni, hogy megmutassuk egymásnak a saját világunk hiányzó részeit? Az önállóság valójában gyávaság lenne?
Más hogyan jut túl ezeken a gondolatokon? Mit csinál?
Ha véget ér egy kapcsolatom, akkor hagyok időt magamnak arra hogy rendbetegyem magam, és teljesen lezárjam. Ez akkor jó ha a másikra már nem haraggal gondolok.
"Nem leszek senki kiegészítése"
Egy jó kapcsolatban a felek erősitik egymást, mindkét félnek vannak gyenge pontjai amiben a másik erősebb.
Mit értesz függetlenség feladása alatt? Egy jó kapcsolatban szintén megmarad az én idő, nem kell folyamatosan együtt lenni.
Egyik fotóalbumom elején gyárilag az áll "Ha kitárod a szíved, belefér az egész világ"
Nincs olyan hogy le tud fogyni az érzelem.
Pl akinek tobb gyereke van kevesbé szereti őket fejenként?
Nagyon-nagyon nem értek egyet veled.
A tiniszerelmek túlértékelése a legnagyobb hiba, amit az ember elkövethet. Az első naaagy, rózsaszín ködös diákszerelmek szépek és fontosak egy ember életében, de nem hiába érnek véget az esetek 99,99%-ában. Az a hatalmas hormontúltengéses őrület fantasztikusan izgalmas, de nem életképes, ha úgy tetszik, nem normális.
A szerelmes tinik és az éretlen felnőttek a párkapcsolatban nem különálló, felnőtt emberként vesznek részt, és a partnerükre sem így tekintenek. Ebből ered a sok műbalhé, alaptalan sértődés, pletyka és féltékenykedés. Sokkal de sokkal működőképesebb és egészségesebb két érett és higgadt ember kapcsolata, ahol a felek megértik, hogy a másik ember egy különálló, autonóm személy saját múlttal, saját gondolatokkal, érzésekkel és világlátással.
Én azt gondolom, hogy egy stabil, monogám, hosszútávú párkapcsolatban is nagyon fontos bizonyos mértékű önállóság és függetlenség. Ezer meg példát láttam már rá, hogy a túlzott, és esetenként toxikus ragaszkodás milyen destruktív hatással volt a kapcsolat résztvevőinek mentális egészségére. A saját bőrömön is tapasztaltam.
6
Ezt hogy sikerült kilogikázni, kedvesem?
Egyetlen egyszer maradt bennem, 11 éve már :), de nem baj.
Sohasem múló szép emlék.
Az exemmel kapcsolatban csak a a tanulság maradt hogy milyen pasit nem akarok magamnak többé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!