Létezik egyáltalán olyan, hogy valaki igazságtalanul szakít?

Nemrég szakítottam a párommal.

7 éve voltunk együtt, és szimplán azért szakítottam, mert nem szeretem már. Soha nem is voltam belé igazán bizsergősen szerelmes, csak pont egy komoly csalódás után talált meg, és akkor elvakított az, hogy milyen figyelmes, meg biztos hűséges típus, jókat tudunk beszélgetni. De szimpla barátoknak jobbak lettünk volna.

Tényleg nem csalt meg, és jól elvoltunk, de nekem már régóta hiányzott valami, az utóbbi időben meg szexnél úgy éreztem magam, mint egy prosti vagy guminő, kb. csak azt vártam, hogy legyen már vége.

Nem szeretnék 28 évesen így élni, és azt is tudom, hogy részemről már menthetetlen, ezért dolgozni sem szeretnék már rajta (túl is vagyunk már ezen).

Amióta szakítottam, a párom (exem) teljesen megőrült, egy hajszálnyira van attól, hogy szó szerint lek.urvázzon. Folyton azzal jön, hogy a lakásában ingyen lakhattam, meg elviselte, hogy az ő fizetésén élősködtem (nettó 40 ezerrel keresett többet...), meg, hogy ő mindent feltett erre a lapra, ő tökéletes pár, egy rossz szava nem volt rám, rá se nézett más nőre, én meg hálátlan és lelketlen vagyok, mert ok nélkül elhagyom. Olyat is mondott, hogy tenni fog érte, hogy legalább kicsit visszakapjam, viszonozza majd a "kedvességem".

1-2 közös barátunk és apám is finoman kioktattak, hogy ennyi év után "nem illik" csak így kilépni, hogy "Józsi, nemszeretlek már, szia", kicsit gerinctelen húzás volt tőlem, de majd az élet megtanít.

Nektek mi a véleményetek?