Volt már olyan, hogy az ex nem akarta megérteni, hogy vége?

Volt.

Letiltottam.

Nálam nem is kifejezetten ex volt, mert csak szexeltünk párszor. Ő mindenképpen párkapcsolatot akart, nekem az a hátam közepére sem hiányzott. Sem vele, sem mással.

Mikor már folyamatosan ezzel jött, meg féltékenykedett, mondtam, hogy akkor többet ne találkozzunk. Neki sem jó ez, nekem meg rém kellemetlen már. Mert alaptalan volt a féltékenysége, nem is beszélgettem mással rajta kívül. De ha elmentem mondjuk tusolni, fogat mosni esne és 20 percig nem válaszoltam neki, már ott volt a rengeteg üzenet, hogy akkor én többet ne is írjak, keressem a k..váimat, úgyis rájuk fordítok több időt. Vagy ha dolgoztam, és jobban belemerültem, fontosabb projectem volt, kikapcsoltam a mobilnetemet akár 3-4 órára is. Na olyankor a világ is égett, mindenféle utolsó szemétnek el voltam hordva, Instagramon storyba mentek ki a depis zenék, megmondós idézetek nyilvánvalóan nekem címezve.

Mikor mondtam, hogy szerintem ezt hagyjuk, keressen magának egy fiút, aki vágyik párkapcsolatra, akkor én voltam a világ legnagyobb gazembere, mert szerinte átvágtam, csak megd.gni akartam és ahogy ez megtörtént, lelépek. Pedig elmagyaráztam, hogy nem ezért lépek, hanem mert olyan velem 3 hét után, mintha a következő hónapban már velem akarná felvenni a csok-ot három gyerekre.

Utána még sokáig írogatott, néha úgy beszélgettünk, mintha haverok lennénk, máskor sírva hívott fel, hogy ő ezt még nem zárta le és nem akar elengedni.

Nem vagyok büszke rá, de az egyik hisztije után annyira felment bennem a pumpa, hogy letiltottam mindenhol.

12 év után hagytam el, ő nagyon nem akart volna szakítani. Amikor csak elkezdtem csomagolni, hogy megyek, még nagy volt a szája, azt mondogatta, hogy nála jobbat úgysem találok. Aztán mikor jött értem az autó és elkezdtem felpakolni, nekiállt könyörögni. Nem hatott meg vele, mert már sokszor eljátszotta, hogy könyörgött, aztán átment agresszióba.

Tudta, hova költözök, mert saját lakásom van, állandóan odajárt, először mindig könyörgéssel kezdte, majd agresszív lett és kezet emelt rám. Nem hívtam rá rendőrt, mert mindig azt reméltem, hogy leállítja magát és többet nem keres. Ez így ment hónapokig, aztán szerencsére összegabalyodott egy haverja húgával és pár hónapra nyugtom volt. Szakításuk után megint megjelent, de szerencsére ott már hamar felfogta, hogy végleg vége és soha többé nem lesz köztünk semmi.

6hónapig jártunk, első nagy szerelem 21évesen, kidobott pont a 6.hónapfordulónkon, elősször tök örültem, úgy fogtam fel, hogy megvolt az első szakítás életemben... mintha ez valami mérföldkő lenne... aztán ahogy teltek a hónapok ismertem meg új lányokat, azt vettem észre, hogy mindenkit őhozzá mérek, és senki nem üti meg a mercét...

Amúgy nem volt egy különleges szépség, zseni se meg semmi, egy egyszerű alteros csajszi, de én pontosan olyat akartam találni...

Mikor felfogtam, hogx nem fogok, teljesen a rögeszmémmé vállt, mindenáron vissza akartam kapni, minden kapcsolatának keresztbetettem... volt, hogy buszon meglattam, hogy munkatársa csapja neki a szelet, úgyhogy követtem a srácot, és mikor egyedül volt, elkaptam, megvertem és halálosan megfenyegettem, többet a leányzó közelébe nem mert menni... undorító pletykákat terjesztettem róla a háta mögött, mindenbpasit elmartam mellőle, elijesztettem, vagy meggyőztem, hogy kerülje mert egy rohadt kis kurvicsek...

6éven át csináltam vele ezt, közben vele mindig nagyon nagyon kedves voltam, szerveztem mindig valami közös programot, sokszor persze erről ő nem is tudott.. csak úgy alakítottam, hogy mindig mindenhol összefussunk... ma már bánom...

6ev után egy hiperkarma koncerten végre összejöttünk, este aludt az ágyamban en pedig csak néztem, néztem, és rájöttem, hogy marha ronda és hülye kell a fenének... így reggel megbeszeltük, hogy nincs harag egyik fél részéről sem, de elengedtem örökre... szegény ha csak tudná hányszor keresztbetettem neki, de talan jobb is, ha nem tudja... ma mar boldog házasságban él és vannak gyerekei...

Ezekután jóbarattságba keveredtem egy leányzóval... vele teljesen egyhullámhosszon voltunk, teljesen közös érdeklődés, de rettentően rondának láttam az első pillanattól kezdve, nem akqrtam tőle semmit... ő persze fülig belém volt zúgva...

Rengeteg csalódás után összejött egy akkori jóbarátommal...

Na itt kattant valami az agyamban, hónapról hónapra jobban bántott, hogx már nem engem akar... így aztán hónapról hónapra egyre jobban kellett.. vissza akartam szerezni, mindent megtettem, csak szét tudjam őket választani... természetesen a sráccal a barátságunk ráment, évekig tartott, rengeteg gerinctelen dolgot tettem itt is, de az esküvőjük előtt 1 héttel összejött, csajszi beismerte, hogy nagyon nem jó a szex köztük, és hogy nagyon bánja, hogy mi nem jutottunk el odáig soha, így aztán elkezdtünk vadul csókolózni, hazavittem, előreküldtem a szobába, én még elmentem zuhanyozni, kifele jövet megláttam anyukám fényképét... es valahogy beütött, hogy milyen gusztustalan egy ember vagyok... felmentem a szobába, megkértem, hogy öltözzön fel, és ezt az egész sztorit ugyanígy elmeséltem neki...

Azóta is jóbarátok vagyunk, de én azóta is távol tartom magamat a nőktől, nem szeretnék több életet tönkretenni... mert ez valamiért nagyon bennem van.