Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túlreagáltam az egész helyzetet, vagy érthető az én oldalam is?
A párommal (elvált férfi, nem miattam) 2 éve vagyunk együtt, együtt is élünk (a lakás az enyém). A volt feleségével van egy 4 éves gyerekük. Nem voltam ott a válásnál, de elmondások alapján nagyon nehezen viselte a feleség. Volt könyörgés, térden állva sírás, aztán gyerekkel fenyegetőzés, minden, ami lehet. Végül persze lezajlott a válás, majd megismerkedett velem. Az anyuka amint ezt megtudta, hát, kiakadt. Írt nekem többször messengeren, hogy adjam vissza a férjét stb, ezekre sose reagáltam, így nem akartam belefolyni. A gyerekhez mindig szeretettel fordultam, aranyos kisfiú. A láthatásokkor ha ő hozta a gyereket, akkor mindig veszekedés lett, amint meglátott, ha a párom ment oda a gyerkőcért, akkor beinvitálás, egyenek együtt, stb, amire a párom kategorikusan nemet mondott mindig, ekkor persze kiabálás jött. Sokszor csörgött éjszaka telefon, és anyuka sírva szólt bele a telefonba, akkor is, ha csak hiányzott neki a párom, de akkor is, ha beteg volt a gyerek. Felvetődött az, hogy kikapcsoljuk a telefont, de nem tartottam jó ötletnek: mi van, ha tényleg baj lesz a gyerekkel? Így megmaradtak az éjjeli telók is. Az ünnepekről nem is szólva.
Habár próbáltam empátiával fordulni az egész helyzet felé, átérezni, hogy nehéz egyedül maradni a gyerekkel, elválni, de egyszerűen megkeseríti az életemet, és nem tudok vele toleráns lenni már. Mostanra akkor is pofákat vágok sajnos, ha látom, hogy ő hív, vagy ha tudom, hogy másnap hozza a gyereket, előző este már ideg vagyok teljesen. A párom beszélt vele nem egyszer, de akkor a gyerek lett felhozva érvként, hogy ha nem viseli el az anyját, akkor a gyereket se vigye. Pereskedni ezidáig nem akartunk.
Tegnap hozta a gyereket az anyja ismét. Úgy tudta, hogy nem leszek itthon családi látogatás miatt, de végül mégis itthon maradtam, a párom pedig boltba szaladt ki, mielőtt jött, így amint meglátott, hogy én "veszem át" a gyereket, teljesen kiakadt. Beküldte a gyereket a nappaliba, és elkezdett velem ordibálni, hogy én tökreteszem őt, őket, ilyen vagyok, olyan vagyok, miattam lelkibeteg a gyerek, neki meg miattam lesz baja, mert belebetegszik ebbe.. Válogatott módon sértegetett, és nem bírtam tovább. Azt mondtam neki, hogy takarodjon a lakásomból és többet nem teheti be a lábát, ha nem képes normális emberként viselkedni, csak egy undorító sárkányként, aki zsarolni tud meg bőgni, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy akarja. Tudom, nem kellett volna, de nem bírtam tovább. Fogta a gyereket, elviharzott. Érthető.
A párom visszatért és ekkora már hallott a dologról, mert anyuka felhívta, hogy én kiabáltam vele és vérig sértettem. Elmondtam az én oldalamat is. Szó szót követett, és mondtam a páromnak, hogy szeretem őt, de nem vagyok hajlandó ezt a nőt elviselni tovább az életemben, amiből nekem is csak egy van. Nem fogok idegeskedni, rosszul érezni magam, stresszelni, viszont őt sem akarom választás elé állítani, mert ezzel voltaképp azt mondom, hogy vagy én vagy a gyerek, mivel a gyerek még kicsi, nyilván az anyja is jár hozzá, így én ki akarok ebből lépni. Nem akarta elfogadni, esküdözött, hogy lerendezi vele, megoldja... De hogy? Nem lehet vele beszélni!
Mindenesetre tényleg hazamentem a családomhoz a hétvégére, hogy addig lehiggadjunk, ő maradt a lakásban. Azóta is hívott és kérte, hogy gondoljam át ezt, de egyszerűen nem vagyok képes elviselni tovább a volt feleségét.
Nem is tudom, milyen választ várok, szerintem csak ki akartam írni... De hogy megpróbáljak valamit... Túlreagáltam nagyon, amikor kiabáltam vele? :(
válasza:Én saját elhatarozasbol neveltem egyedül a fiamat 2 éves korától
Ezt egy felnőtt nőnek fel kell tudni dolgozni és nem hiszteriazni még évekig
Nem, nem kell őt tamogatnotok lelkileg Pont erre játszik hogy a párodat érzelmileg zsarolás Na meg a gyerekkel Szánalmas
Én is bíróságot javaslok rendezni a feligyeletet, lathatast És éjszakára nemitani a telefont Kizart hogy a kisgyrrekhez pont éjjel pont sürgős segitseg kéne
A hölgy nem komplett Ne hagyjátok hogy titeket is megbolondotson
Te lakásokba meg nem kell bemenet, főleg nem kiabálni Sajátjában
Apuka menjen érte hozzá el a gyereket A nőne hozzád semmi köze És ha lesz megítélt lathatas akkor nem fogja tudni ezt a cirkuszt csinalni
válasza:"Én saját elhatarozasbol neveltem egyedül a fiamat 2 éves korától
Ezt egy felnőtt nőnek fel kell tudni dolgozni és nem hiszteriazni még évekig"
Mit? Azt, hogy te saját elhatározásból döntöttél így? Vagy azt, hogy őt otthagyták?
Bocs, de téged ki hatalmazott fel arra, hogy megmondd, egy nőnek mit kell tudni feldolgozni és mit nem?
Te saját elhatározásból döntöttél így. Ergo soha nem voltál az ő helyében. Mégis hatalmas mellénnyel ítélkezel.
válasza: válasza: válasza:23-as Jó cikk, a WMN nálam különösen értékelendő.
DE, ez az adott helyzetben irreveláns. A felvetett probléma arról szól, hogy az ex a kérdezőt bűnbaknak tekinti az adott helyzetben, holott semmi köze hozzá. Nem a teherbírásról, felelősség vállalásról szól, hanem arról, hogy elmúlt valami, amit nem képes elfogadni, ami messze túlmutat a cikken.
Lehet találgatni, pld. Lehetett gyermekágyi depresszió, a férj küzdött, megoldást keresett, az anyuka hazaköltözött a szüleihez, és elzárkózott a férjétől. Ilyen helyzetben eljön az a pont, ahol fel kell adni, még akkor is, ha valaki erőn felül 1-2 évet beletett. Utólag már nincs vissza út.
válasza:Hmm
3 gyerekkel zartam a kapcsolatot az exel. Soha soha nem sulyednek odaig h konyorogjek vagy hisztizzek. Plane h ejjel hivogassam. Ahoz en tul jozan vagyok.
Szoval en mem tudom megerteni ezt h egy no odaig alacsonyodjon le h a gyereket hasznalja fel az ex ellen zsarolaskent. Nem sajnalom a not mert csak 1 gyerek nyugjet kell megoldania. Nekem 3at kellet.
Szoval tartom magam ahhoz h a gyerek erdeke h a kiszakadjon anyuci mergezo legkorebol.
Ha a kerdezonek mem gond h esetlegesen neluk legyen elhelyezve a gyerkoc akkor hajra.
Az nemegoldas h majd a volt ferj lerendezi az exet mivel a csaj pont ezt akarja elerni h vele foglalkozzon a volt ferj. A hiszti a balhe a ejjeli telo azert van h elkergesse az uj not. Amint latom eleg jol megy neki hiszen a kerdezo mar megtette a lepeseket a kapcsolat felszamolasara.
Kerdes h a volt ferjnek es a kerdezonek van e ereje fenttartani a kapcsolatot es hatart szabni az excsajnak. Es ha szukseges akkor a megfelelo jogi lepeseket megtenni a gyerek erdekeben.
Igen a gyerek kimaradt a kepletbol ja mert kicsi. Lehet h kicsi de sokkal pontosabban erzekeli a helyzetett mint gondolnak. Es o a legserulekenyebb pont a kepletben. Ha le tud ulni a kerdezo a volt ferjjel tistan beszelni akkor es egy nagyon fontos kerdes h kepes e apakent vedeni a gyereket vagy sem. Ha nem akkor erdemes atgondolni h a kerdezo valal e gyereket majd vele. Ha igen akkor viszont strategiat kell megbeszelni. Ha szukseges akkor szakember bevonasavol!
válasza:Ami nekem feltűnt, hogy volt egy pont, ahol az apuka meg akarta húzni a határaitokat, de te nem engedted.
Szerintem nem kell mártírt játszani. Ki kell kapcsolni a telefont, meg kell beszélni egy semleges helyet arra, ahol átveszitek a gyereket és nehezebb jelenetet rendezni.
Ha lehet el kell mondani a gyanúsan borderline-s anyukának, hogy menjen pszichológushoz, és akkor hajlandóak vagytok valamiben engedni. Ezen kívül függetlenül az egésztől nektek is érdemes lenne elmennetek pszichológushoz, mert egy ilyen emberrel közeli kapcsolatban lenni elég megterhelő.
válasza:Nem, nem kell pátyolgatni senkit. Felnőtt embernek illene tudni magától is, hogy nem zaklatjuk a másik felet vàlás után. A házasságnak vége, csak a közös gyerek a lényeg. Aki ezt nem tudja felfogni, az meg is érdemli.
Én is elváltam, mert az új punci volt a világ közepe az exemnek, de ettől még nem váltam idióta zaklatóvá.
válasza:Nem akarok állást foglalni, de az itteni, eléggé megoszló válaszokból is látszik, hogy elvált, kisgyerekes emberrel kezdeni (tök mindegy, hogy férfi vagy nő) egy NAGY KALAP XAR!
1. Örökké képben lesz az ex, és csak a felek közötti viszonyon múlik, hogy a kérdésben szereplő "megkeserítem az új párja életét" vagy a "régi idők emlékére néha egy kósza d.gás belefér" típustól kelljen tartani.
2. Rengeteg pénz megy az asszonytartásra és arra a gyerekre, akihez neked SEMMI közöd. Ennek majd a te gyereked fogja a kárát látni.
3. Mindig lesz egy fix kötöttség a kapcsolatban, sokszor kell majd a láthatáshoz alkalmazkodni.
4. Ez komplexebb (mert kettőn áll a vásár), de ha valaki képes volt elhagyni azt az embert, akinek örök hűséget fogadott, közös gyereket vállalt, akkor jó eséllyel mindenki mást is kukázni fog, ha probléma merül fel...
5. Családi dolgok. Gondolom, a te szüleid sem repesnek az örömtől, amikor kiderül, hogy a sajátod helyett (állandóan/időszakosan) másnak a lízingelt gyerekét nevelgeted. Pontosabban, csak nevelnéd, de semmi beleszólásod nincs, hiszen a senkije sem vagy. Ha elég gyökér a gyerek, akkor ezzel még visszaél.
Tudom, hogy mindenkinek nehéz, de neked is egy életed van, nem vagy te Teréz anya, hogy más kínja miatt áldozd fel magad. Maradj ki az egész xarból és keress egy független férfit, akivel együtt és egyszerre élhetitek meg családalapítás örömeit és nehézségeit...
33F
válasza:29-es Ennél jóval árnyaltabb a kérdés.
Te a válaszodból ítélve, és a korodat tekintve lehet, hogy sosem fogsz családot alapítani. Mindent kizársz, pedig ez megoldható helyzet lehetne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!