Több mint 2 év után, még mindig hiányzik.(?)

Idealizáltad. Nem ismerted a másik oldalát, nem éltetek együtt.

Szerintem mindenki belefut valami hasonlóba, hogy nem teljesül be egy plátói szerelem, vagy olyasmibe, mint a tiéd volt.

Fiatalon volt egy srác akivel kis ideig jártam, de nem akartam vele komolyabbat, mert nem akartam csak a hétköznapi barátnője lenni (ugyanis hétvégente barkivel összejött). Messziròl oda voltam érte, de többre tartottam magam annál, hogy játszanak az érzéseimmel, így csak titokban tartottam az érzéseimet. Teltek az évek, megismertem a férjemet, és teljesen elmúlt mindenféle érzés, már nem gondoltam többé arra a srácra. Sok sok év után az osztálytalalkozón találkoztunk, beszélgettünk, olyan más volt, én pedig rájöttem arra, hogy hát milyen jó, hogy annó úgy döntöttem, ahogy.