Tegnap végleg szakítottunk. Borzasztó csúnyán beszélt velem, takarodjak a K. Anyámba stb. Ideg összeroppanást kaptam hazafelé, vezetés közben.Nem tudom túltenni magam.Csak sírnék és feküdnék. Úgy érzem,nekem már sosem lesz jó. Mit tegyek?

Nem akarlak megbántani, tényleg csak jó szándékkal írom, de miért szeretnél egy olyan embert vissza szerezni akitől ilyen szavakat kaptál? Amikor probléma van alapból nem anyázással kellene megoldani, hanem kommunikációval, ami nyugodt. Szerintem te jobbat érdemelsz, főleg ha se veled, se nélküled kapcsolat volt. Jó lenne, ha keresnél egy olyan fiút aki megbecsül és tisztel, akkor rájössz majd, hogy ez a kapcsolat nem volt az igazi, s csak te hitted azt, hogy nem tudsz rajta túl lenni.

Tudom, hogy most szar, de kicsit próbáld reálisan látni a dolgot, mert szerintem neked sem jó ha folyamatosan szenvedsz. Akit szeretünk azzal nem beszélünk így, bármilyen heves legyen a vita.

Kitartást kivánok.

Én merítkeznék ebből a fájdalomból és továbblépnék. Most kell a bánat, kell a gyász. Amit érzel az teljesen normális. Éld meg ezt a periódust is.

Igazából csak akkor fogja bánni, ha túl tudsz rajta lépni, és megtalálod azt a kapcsolatot, ahol szeretnek és odafigyelnek rád. Akkor még talán könyörögne is, hogy kezdjétek újra. De addigra meg már semmit nem fog jelenteni neked!

És pontosan ezért nem tud szeretni. Esélyt sem adtál magadnak, hogy egyenlő partnerként kezeljen, mert mindig alárendelted magad neki! Egy kapcsolatban csak akkor kapsz tiszteletet, ha úgy is viselkedsz, hogy azt kiköveteld a környezetedtől. De amíg te a felmosórongy szerepébe pozíciónálod magad, addig annyi is lesz az értéked.

Te bánod, ha amikor a felmosó fejet kidobod a kukába? Na ugye!

Ha sikerül önbecsülést szerezned, ha azt mondod, hogy STOP veled nem tehetnek meg akármit, mert ennél több vagy, akkor elkezdenek az emberek is komolyan venni. Elkezdesz számítani.

De addig mit veszít veled a pasi ha megaláz, hiszen úgyis visszakúszol és te esedezel neki, hogy fogadjon vissza!

Ellenben ha becsuknád az ajtót, és azt mondod oda csak az arra érdemes emberek mehetnek be, akkor megfordítottad a helyzetet, mert ki kell érdemelni a figyelmed! Máris értékes lesz az amit eddig csak úgy is megkaptak!

Szóval fel a fejjel! Ennél kevésbbé drámai szakítások is fájdalmasak tudnak lenni. De ahol egy ajtót becsuknak előtted, ott ki fog nyílni egy másik. Használd ezt a fájdalmat arra, hogy most valami újba kezdj. Tedd magad értékesebbé! Amikor elérhetetlen leszel neki, amikor egy olyan férfit találsz aki a tenyerén hordozz, akkor már ő is bánni fogja, hogy úgy bánt veled! Az elérhetetlenség, mindig felnyomja az árat, és mindenkinek az kell amit nem kaphat meg. ;)