Férfiak, azok akik nem képesek becsületesen, gerincesen szakítani, miért teszitek?

Ha valami böszmeséget művel a másik, akkor nagyon könnyű egyenesen, őszintén szakítani.

Viszont amikor nem történt semmi ilyesmi, egyszerűen csak kihűlt részedről a dolog, de egyébként emberként még mindig tiszteled, szereted a barátnődet, aggódsz érte, törődsz az érzéseivel.. mint egy baráttal.

Na egy ilyen helyzetben marha nehéz ezt megtenni.

És nem azért, mert gyáva vagy, és gerinctelen, hanem épp azért, mert túlzottan önzetlen és empatikus vagy, mert még mindig a részvét és az emberbaráti szeretet vezérel, és úgy érzed, hogy képtelen vagy fájdalmat okozni a másiknak, úgy érzed, nem vagy feljogosítva arra, hogy ezt megtedd vele, mert nem érdemli meg.

Viszont a saját érzéseidet sem tudod már megváltoztatni, nem tudsz rá szerelemmel, vonzódással tekinteni.

És ez önkéntelenül vezet egyfajta beforduláshoz, eltávolodáshoz.

És végül már a nő szakít veled.

Néhányszor jártam így fiatal koromban.

Már így idősebben inkább a kíméletlen őszinteség híve vagyok.

De nem gondolom ezt egy fokkal sem jobbnak az aktuális nő szempontjából.

Egy ilyen helyzetben nincs jó választás, már ha elsősorban a másik boldogságát tartod szem előtt.

"A hanyagolás az jó? "

Nyilván ez sem jó.

Írtam is, hogy szerintem ebben a helyzetben nincs jó választás.

Ez egy rohadtul nyomasztó csapdahelyzet.

"Emberségről irtál hogy fontos a másik érzése. Hol fontos? Tudja hogy a hanyagolás fájdalmas."

Nyilván tudja. De azt is tudja, hogy a szakítás is fájdalmas.

Innentől kezdve hogy lehet jól dönteni?

Szerintem sehogy.

Legfeljebb ha megkérdezed az épp aktuális barátnődet, hogy szivem, te mit szeretnél, hogyan szakítsak veled? Történjen hirtelen, és kíméletlenül őszintén, vagy inkább lassú elhidegüléssel?

Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy minden nő a hirtelen, őszinte szakítást preferálja, már csak azért sem, mert volt olyan nő már az életemben, akivel közöltem, hogy a helyzet, viszont ő megmondta, hogy ennyire hirtelen ő nem bírná elviselni a szakítást, azt, hogy eltűnök az életéből. És arra kért, hogy adjak neki néhány hónapot, maradjak addig mellette, barátként, hogy feldolgozza az élményt, esetleg elkezdjen ismerkedni másokkal.

Ilyen is van.