Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, hogy túl tudjak lépni?
Röviden annyi, hogy 2 hónapja már, sőt lassan 3, hogy szakított velem a barátom. Távkapcsolatban éltünk, kb másfél évig (2 hetente együtt töltöttük a hétvégét). 18 évesek vagyunk, tudom, fiatalok, de nagyon komoly volt köztünk ez a dolog. Első szerelmem volt, neki is én. Sose veszekedtünk, minden tökéletes volt, nagyon nagyon boldogok voltunk. Terveztünk is előre hogy együtt éljük majd le az életünket.
Aztán 1 ev után elkezdett kevesebbet írni , kevesebb időt szánt rám. Teljesen megertő voltam, nincs ideje, van ilyen. Aztán egyik napról a másikra telón szakított velem, azzal az indokkal hogy kiszeretett belőlem, és legyen szép életem. Hát bazdmeg, már elnézést, de nagyon felcseszett ez. Mert megoldhattuk volna valahogy úgy érzem. És nem értem miért döntött így. Tényleg nem. Azóta nem beszéltünk , semmi.
Azóta jobban vagyok,elviselem ezt, sokat vagyok a barátaimmal, sokat olvasok, sorizok, néha péntekenként eljárok kis házibulikba a barátaimmal,ismerkedek is, szóval nagyjából jól érzem magam. De mikor egyedül vagyok eszembe jut sokszor ez az egész és elkezdek agyalni és nem tudom mit tegyek. Igazából félek, hogy nem leszek soha többé szerelmes, hogy nem fogok tudni szeretni, és elrontottam az életem. Hogy ez az egész hiba volt. Nem tudom. Lehet ha mégis lenne valakim egyszer (amit kétlek) , akkor ő is elhagyna. Tudom ez baromság így hozzáállni, de tényleg nagyon félek, hogy nem találom meg a másik felem, mert nem létezik, és nem tudnék szeretni majd. Ha már eddig elolvastad, nagyon köszi:) szóval tudnátok segíteni abban,hogy ha egyedül vagyok,mit csináljak? Mert mindent túlgondolok, ilyenkor próbálom lekotni magam, de nem tudom hogy mivel kéne... vam hogy nem köt le semmi és ez pokoli érzés. Lehet a karantén is rájátszik erre, hogy több időm van...
Köszi előre is a válaszokat:)
"...2 hónapja már, sőt lassan 3, hogy szakított velem a barátom. Távkapcsolatban éltünk, kb másfél évig (2 hetente együtt töltöttük a hétvégét). 18 évesek vagyunk, ..."
Ez NEM volt kapcsolat!
Szerintem azért gondolod túl ezt az egészet, mert ő volt az első beteljesült szerelmed. Sok mindent vele éltél meg először, gyakorlatilag vele ismerted meg a szerelmet. Ezek az emlékek örökre megmaradnak, és nem is kell őket elfelejteni.
Az eset tanulságait ha most még nem is, idővel látni fogod, és a következő kapcsolatod eszerint éled és alakítod majd.
Én is nehezen léptem túl az első szerelmemen (egyébként nálunk is távkapcsolattal végződött: én akkor már dolgoztam helyben, ő pedig elkerült felsőoktatásba). Hónapokig napi szinten csak rá gondoltam, mindenről ő jutott eszembe, hiszen annyi mindent éltem át vele elsőként. Aztán jött más, aki iránt még szebb és erősebb érzéseim ébredtek, az első szerelemből pedig csak az emlékeket raktároztam el.
Én is voltam távkapcsolatban, de ott minden hétvégét együtt töltöttük péntek délután-tól vasárnap délutánig. Az nem volt roaszz, megoldottuk a 200km ellenére. De a te 2 heti együttlét ami ki tudja meddig tartott, rizikós. Foglald le magad, találj ki valami hobbit, olvass könyveket, rajzolj, csinálj kézműves dolgokat, ami érdekel és leköt, hogy ne a volt párodon agyalj. Ezt a kapcsolatot fogd fel tapasztalatszerzésként, tanultál valamit belőle. Fiatal vagy, ráadásul nő, szóval én nem aggodnék a helyedben, találni fogsz normálisabb srácot is.
31/F
Ha 2 hetente 1 hétvégét voltatok együtt, az semmi. Nem lehet benned akkora űr. Gondolj bele, tőlem 7 éves kapcsolat után költözött el az első párom.
Bennem van űr, a lakásban, szívemben, mindenhol. Mindent vele csináltam. Nincs olyan hely a városban és a környéken, amiről ne jutna ő eszembe, ahol nem jártunk volna együtt.
Nem versenyezni akarok, elhiszem, hogy neked is borzasztó rossz. De hidd el, lehetett volna rosszabb is, ha neked is több évig húzódik mondjuk és akkor derül ki, hogy nem egymást keresitek.
18 éves vagy, lesz még másik barátod. Az is lehet, hogy több is.
Sajnos ilyen az élet. Próbáld magad továbbra is lekötni a barátaiddal. Sajnos a gondolataid nem fogod tudni kitörölni, de nem is kell. Még sokáig eszedbe fog jutni, de előbb - utóbb már nem fog fájni, ha rá gondolsz. Kitartást!
Pontozzatok le nyugodtan lexarom. Itt gyakorin a hazug álszenteskedő válaszokat maximumra pontozzák, a valóságot meg nullára. Itt mindeki vagy álomvilágban él, vagy pedig irdatlanul hazug és képmutató ember lehet a való életben is..
Csak ez a két magyarázat lehet rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!