Segítsen valaki hogy tegyem túl magam rajta?

Jajj istenkém. Szerinted hányan esnek túl szakításon nap mint nap? Szakítanak 1, 10, 30 év után is, és hiszik, hogy az volt életük legfannntasztikusabb kapcsolata szerelmük...

és még is jön más...

Könnyű azt mondani, hogy

tedd túl magad rajta!

És tényleg ez volna a legjobb megoldás, csakhogy ez nem mindig megy csak olyan könnyen...

Van amin soha nem teszi túl magát az ember?

Ezt nem tudom, de azt igen, hogy van amikor még 22 év után is fáj, és nagyon fáj, hogy vége lett akkor! A mai napig nagyon szeretem, pedig azóta lett feleségem, vannak gyermekeim, és mégis!

Lehet hülyén hangzik, de 22 év után is, ha becsukom a szemem, és erősen rá gondolok, a csókja ízét, az illatát, a mai napig is érzem!

Soha nem tettem túl rajta magam!, és talán míg élek, nem is fogom...

40/F

Szia,

Én egy 39 éves Férfi vagyok.

Többször voltam nagyon szerelmes eddigi életem folyamán és többször is átéltem amiben vagy most!

A tanácsom bármilyen hülyén és közhelyesen hangzik,

ENGEDD EL!!!

Lesz jobb és leszel megint szerelmes!

Nem a Te hibád és nem is tehetsz ilyenkor semmit.

Foglald el magad pl. menj el edzeni az sosem árt és kitisztítja a gondolataid!

Sokat segíthet:

[link]

Kedves Kérdező!

Amit leírok, első olvasatban ostobaságnak tűnhet, de talán segít valamennyit. Nevezetesen: "Isten nem kőművesmester, hogy naponta elszámoljon, de adós nem marad soha!"

Kicsit bővebben, saját tapasztalatból: Ifjú koromban meglehetősen nagy barátja voltam a szebbik nemnek, amolyan gátlástalan, erkölcstelen,,, és minden disznóság. Meglehetősen sok kitűnő ifjú hölggyel szakítottam, mikor már megvolt az új partner. Tettem mindezt azon önigazolással, hogy ez még az ősember barlangjából velemszületett genetika, és ez így van rendjén...

És ahogy kezdtem irományomat, közel három évtized múltán, a férfiélet alkonyán, az örök középkorúság titkát keresve, megtörtént a nagy elszámolás, és megfizettem minden gaztettemért, a pontos kamatokkal együtt!

Ha ez megnyugtat, a Te exed is megfizet majd...

Ha valaki azt monja, hogy a lelki sérülés fizikai fájdalommal is járhat, soha el nem hittem volna, de így, hogy saját bőrömön (izmaimban) megtapasztaltam, nagyon is tudom, hogy mit érzel. Természetesen van pszichológus, tabletta, ideggyógyász, wisky, de mindenért fizetni kell, és nem a pénzre gondolok. Az alkohol a legegyszerűbb, de a két-három hónap alatt, amíg csökken a fájdalom, akár alkoholistává is válhatsz...

Természetesen a legkönnyebb azt tanácsolni, hogy "ne foglalkozz vele", "foglald el magad", "járj edzésre", stb... Annyi bizonyos, hogy az egészséges életmód és az endorfin nem válik károdra, különösen akkor, ha a képét felragasztod, fested, esetleg csak odagondolod a bokszzsákra...

Közben mejd telnek a hetek, hónapok, "elevenen mész át a tűzön", de lassan csökken a fájdalom, és újra megtalál a szerelem. Soha nem fogadok, de erre az utóbbira feltenném az életem...

Gondolj arra, hogy néhány hónap, esetleg hét után, már egy másik oldalán vígan éled majd az életed, és valóban nem fogsz rá gondolni, vagy ha mégis, már nem fáj, és nem is érted, hogy "valaha régen" mi tudott ezen fájni annyira!

Kívánom, hogy legyél minél előbb boldog, mert akinek valaha fájt valami, az megérdemli a boldogságot!