Hogyan lehet azt feldolgozni, hogy valaki végig hazudott a kapcsolatotokban? Főleg azt, hogy ebből sokáig semmit nem vettél észre?

#3:

Miért lenne vicc? Minden komoly kapcsolatom úgy kezdődött, hogy már az elején letisztáztuk, hogy kinek milyen szándékai vannak, ki mit vár el a másiktól.

Persze volt többször is olyan, hogy komolynak indult, aztán pár hónap után rájöttünk, hogy mégsem vagyunk egymásnak valók, de a szándék megvolt. Viszont ha a szándék sem volt meg, akkor abból soha nem lett semmi komoly.

#2:

Utcán összefutottam egy volt kollégámmal, akivel szóba elegyedtünk, kérdezte mi van velem, csajok, stb. Mondtam, hogy most alakul valami, kíváncsi lett, kérte hogy mutassak róla képet. Megmutattam. Erre megkérdezte, hogy mióta is vagyunk együtt, mondtam közel egy hónapja. Erre mondta, hogy nem akar bekavarni, de előző héten látta a barátnőmet a pasijával, ugyanis kiderült, hogy ismeri a őket. Mondtam neki, tudom hogy szoktak találkozni, a gyerek miatt. Erre ő, hogy nem úgy látta őket, figyeljek oda. Innentől már csak esténként kifigyeltem a házát.

Egy kis magyarázat: Tudtam hol lakik és néhányszor voltam is fönt a lakásban, de csak az előszobában vagy a konyhában, mert mindig épp indultunk valahová és előtte fölugrottam érte. A gyerek miatt soha nem töltöttünk időt el nála, mindig nálam romantikáztunk, amikor "valaki" otthon vigyázott a gyerekre. Este, a gyerek lefektetésére mindig hazament.

Folytatom:

Szóval esténként kifigyeltem a házat, ahol lakik. Láttam a pasiját, hogy kulccsal megy be. Először nem akartam elhinni, arra gondoltam, hogy a gyereket ment meglátogatni és a kulcs csak nála maradt, mivel korábban ott lakott.

Ezután elmentem az egyik barátomhoz és elmondtam mi történt. Ő is nyugtatgatott, hogy biztos az lehet, amire gondolok, de mondta, hogy nézzük meg később, hogy ott van-e még a pasija Opelje. Éjfél felé visszamentünk és még mindig ott volt. Tehát biztos nem csak a gyerek miatt ment oda.

Ekkor azt hittem, hogy esetleg újra összejöttek. Pár napig vártam, hogy mond-e a barátnőm ezzel kapcsolatban valamit, de persze semmi nem történt. Szembesítettem vele, erre tagadott, azt mondta, hogy csak a gyerek miatt volt ott és rosszul láttam az autóját. Én idióta, elhittem. Ment minden tovább, ahogy eddig.

De pár nap után nem hagyott nyugodni a dolog és újra elkezdtem figyelni a házát. Menetrendszerűen este mindig megjelent a pasija és ott is maradt éjszakára, reggel meg ment el dolgozni. Na, ezután megírtam neki, hogy tudom hogy hazudott és szakítok vele. Erre csak annyit reagált, hogy nem hazudott, igen, egyetlen sort írt csak, amire már nem válaszoltam.

Felhívtam a volt kollégámat, akivel összefutottam az utcán, elmondtam mi történt. Mondta, hogy beszél a pasival, persze nem dob föl minket, csak érdeklődik, hogy mi van vele. Ekkor derült ki, hogy nem is szakítottak.

Most azon gondolkozom, hogy borítsak-e mindent. De valahogy a gyerek miatt nem akarok. Nem akarom, hogy a gyerek miattam nőjön föl csonka családban. Valószínűleg ez a sors vár rá, mert majd egyszer valaki lebuktatja a csajt, de nem akarom, hogy ez az én lelkemen száradjon.

#7:

Többször is találkoztam vele, volt néhányszor, hogy hármasban mentünk valahová.

#8:

Jajj, sajnálom. Elmesélnéd? (Akár privátban is.)