Csak azért lettem olyan érdekes, mert engem nem kaphat meg olyan könnyen?

Van egy fiú az egyetemen, tipikus jóképű nagydumás, aki bejön egy csomó lánynak és ezt tudja is magáról.

Én fiúsabb lány vagyok, így velem nagyon jóba is lett, velem beszélget a legtöbbet, lelkizünk is, bár velem is flörtöl. Egyik barátnőm ilyen kínosan ajánlgatott minket egymásnak, én mondtam ,h most nem akarok kapcsolatot, erre ő is azt mondta, h ő sem.

Aztán mintha mostanában elkezdett volna többet érezni. Többször ír nekem ilyen érzelmes leveleket, amit nem tudok hova tenni. Miközben bent a suliban ilyen tipikus plázacica csajjal nyomul éppen, de látszik, h nem nagyon érdekli őt az a lány. Amikor együtt vannak és én odamegyek a barátnőimmel, akkor is inkább hozzám kezd el beszélni, miközben ott van a csaj mellette.

Velem sokkal figyelmesebb és előzékenyebb, mint bármelyik másik lánnyal. Egyre többet foglalkozik velem, de én inkább elutasítok minden ilyen próbálkozást. Látja rajtam, hogy nem vagyok könnyen kapható és újra meg újra próbálkozik, nem csinál ügyet ha bunkó vagyok vele, volt h megpróbált elhívni, hogy beszéljük meg, mert látja, h valami nem oké, szabadkozott, hogy ugye nem bántott meg semmivel. Annyi más lányt megkaphatna, ő mégis nagyon rám van állva. Egyre kedvesebb velem, egyre többet bókol, mindenben segíteni akar. A többi lányt, akik nyomulnak rá, azokkal alig foglalkozik. Nyilván velem is csak azért foglalkozik így, mert nem kaphat meg, már a büszkeségét is félretette. De tartok tőle, hogy csak addig vagyok érdekes, amíg nem kaphat meg, utána már biztos nem lenne ilyen.