Leszoknátok a cigiért egy nagyon ígéretesnek tűnő em emberért?

Nem szoknék le senki kedvéért sem, csak magamért! De, ha nincs meg az akaraterő és az elhatározás, hogy tényleg te akard letenni, akkor elég nehéz lesz, tudom mert próbáltam már, úgy hogy igazából nem éreztem ra nagy késztetést, nem is ment sajna.

De én úgy gondolom, ha szeretek valakit, szerelmes vagyok belé és vele akarok lenni, akkor nem szabok már előre felteleket és nem akarom egyből megvaltoztatni. Ha nem tud így elfogadni, akkor mehet is! Ha tudja jól, hogy nála nem jöhet szóba olyan fiú, aki cigizik, akkor keressen antidohanyost és probléma megoldva, de ne úgy akarja már megoldani, hogy “kikezd” egy sráccal, egymásra hangolodnak, majd beközli, hogy csak akkor jön ténylegesen össze vele, ha leszokik...

Én eleve nem is ismerkedek dohányzóval, és ez nem játszmázás, alkalmat sem adok arra, hogy beleszeressek ilyen emberbe, mert már a legelején szűröm.

Nálam ezek fordulnak elő dohányzó közegben:

viszkető, szúró érzés a szememben, könnyezés, tüsszögés, orrfolyás, fejfájás, émelygés

Ha nem akarsz leszokni, mert ez hú de nagyon az életed, meg a személyiséget része, akkor ne tedd. Te dolgod. De ne udvarolj akkor olyan ak, aki kérek perec megmonta, hogy neki ez kizáró ok. Ugyanis udvarlásként, kedves gesztusként a leszokás borzalmas ötlet. Nem dohányzom, és volt már, hogy dohányos miattam kezdett el leszokni, de amint valami nem stimmelt, akár (akkor még) iskolában, munkahelyen, otthon, vagy köztünk, azonnal jött a cigi. No meg persze minden veszekedés él, hogy ő mekkora áldozatot hozott ÉRTEM, mikor én ezt nem kértem.

Akkor megtanultam, hogy dohányossal egyszerűen nem. Egyrészt, mert kiderült, hogy szerelem ide vagy oda, nem tudom tolerálni. Bűzlik a szája, a haja, a ruhája, a bőre... És nem, a rágó, dezodor...stb nem segít. Olyan, mint eltűntetni a sz*rszagot a wc-ből: a légfrissítő csak plusz szagot ad hozzá, ugyanez a rágó és társai. Egyszerűen undorodom a dohányos szagtól, visszataszító. Már attól fulladok, és forog a gyomrom, mikor mellém áll egy a buszon, aki persze az utolsó pillanatban fújta ki az ajtón a füstöt... Másrészt semmi kedvem, hogy valaki folyton hozzámvágja, hogy ő mekkora áldozatot hozott a kapcsolatért, miközben ezt saját magáért kéne tennie, illetve nem mentesíti a további fejlődés, kompromisszum alól, ha szükséges.

Mint bármilyen rossz szokást, ezt is van, aki tudja tolerálni, van, aki nem. És igenis képes kiírtani a vonzalmat, ha a másik rossz szagú, és alapvetően más életmódot folytat.