Ha ismerkedéskor extra furcsa szokásokat tudtok meg a másikról, mert elmondja vagy mert észreveszitek, akkor az inkább zavar titeket, vagy inkább örültök és érdekes, különleges embernek tűnik tőle?

Attól függ. Van "jó" fura meg "rossz" fura :) Én pl. OCD-s vagyok, minden élére van állítva nálam és állandóan takarítok, a páromnek mikor elmondtam, annyit válaszolt, hogy ez kifejezetten vonzó. Irtózom az olajnak az érintésétől, utálom azt az állagot, ha kell az étel alá egy csepp, olyan fejjel öntöm a serpenyőbe, mint aki citromba harapott... szerinte cuki :)

Ő úgy tud elaludni, ha közben dúdol és beszél magához, ami azért elég fura. Álmában is szokott dúdolni, rendesen összefüggően beszélni (habár nem nagyon értem, mit, mert nem beszélem jól az anyanyelvét), már megszoktam, de az elején azért szokatlan volt. Viszont egyáltalán nem volt kiábrádító, csak olyan aranyosan fura :) Illetve nem szereti a gombokat. Minden ágyneműnk cipzáras, inget nem hajlandó hordani, nadrágon, kabáton sem lehet gomb. Elég macerás, de hát a lököttségeivel együtt szeretem.

Sok függ magán a szokáson. Ha valaki teszem azt fagyival eszi a lecsót, vagy tudom is én, utálja a bokazoknikat, azt el tudom fogadni, hiába fura, valahogy közelebb kerül hozzám a másik. Látom, hogy nem tökéletes ő sem, nem csak a máz van, hanem hús-vér ember, aki megbízik bennem annyira, hogy megmutassa azt az oldalát is, amit esetleg nem feltétlenül rak ki a kirakatba.

Viszont ha teszem azt az a fura szokása, hogy naponta feláldoz egy kecskét vagy titokban az én ruháimat próbálgatja, az már más tészta. Ebben az esetben inkább szedném a sátorfámat :P