Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Azóta is bűntudatom van. Jogosan, vagy jól tettem?
Van egy fiú, utoljára egy hónapja beszéltünk, azóta egyáltalán nem, de még mindig rosszul érzem magam, hogy elutasítottam. Kétszer randiztunk, és annyira normális, jófej, kedves, aranyos, vicces, és még jól is néz ki. Tényleg, semmi rosszat nem tudok rá mondani, ráadásul ugyanazokat a zenéket szeretjük, és ő is szeret utazni (ami nálam nagyon fontos). A legnagyobb álma egyedül körbesétálni Tibetet, levideózni, és mindenféle kalandba keveredni. Hát nekem vannak ilyen szokatlan, izgi ötleteim. Szóval annyira tökéletesnek tűnt, és annyira összeillettünk volna. Nem is vele volt a bajom, hanem saját magammal. Jelenleg is viszonzatlanul szerelmes vagyok valakibe, és ezt először le szeretném zárni, kiszeretni belőle, elfelejteni, elengedni. Meg diagnosztizáltan depressziós vagyok, illetve utálom magam, és amíg egyedül nem vagyok boldog, addig nem hiszem, hogy mással menne.
Azóta is egy csomót gondolok rá (pedig nem éreztem iránta semmit, többek között emiatt is utasítottam el), és bűntudatom van, amiért nemet mondtam neki, holott ennyire normális. Ha csak a kérdésem első felét olvasom el, akkor az jön le, hogy hogy lehettem ilyen hülye, hogy elengedtem, de ha csak a másodikat, akkor az, hogy jól tettem. De fogalmam sincs. A bűntudatomban az is közrejátszik, hogy lassan 20 éves leszek, és soha nem volt kapcsolatom, ez lehetett volna az első, és én elutasítottam. Alapból is úgy éreztem/érzem, hogy egyedül fogok meghalni (ami jelenleg egyébként nem zavar, csak hosszútávon lenne rossz, gondolom), most meg pláne. Mert...ez furán hangzik, de mintha kaptam volna egy esélyt egy normális kapcsolatra, de én nem éltem vele, ezért ilyen többször nem is fog előfordulni.
Remélem, nem hordtam össze olyan sok hülyeséget, és értitek, hogy mire szeretnék kilyukadni.
válasza:Egy esélyt adhattál volna neki. Amíg az ember ilyen fiatal, azt hiszi, hogy minden örökké tart. Mikor benne van, azt hiszi, hogy bárhányszor jöhetnek lehetőségek, akár bárhányszor lesz majd szerelmes.
De én már 40 leszek, és látom, hogy azért ez nem így van. Egyáltalán nem gyakori, hogy két ember összepasszol, külsőre is vonzódik egymáshoz, belsőre is jól összeillenek. Nincs sok ilyen egy életben.
Szerintem hiba volt, hogy meg sem próbáltad, de most ha ezen emészted magad, a depidnek sem fog jót tenni, meg gondolom már nem tudsz változtatni a helyzeten.
Sajnálom, és együttérzek.
válasza:Tetszett a fiú? Szimpatikus volt? El tudnál képzelni vele egy kapcsolatot? Ha igen, akkor keresd fel újra.
Ha viszont csak annak örültél, hogy kaptál egy esélyt, akkor hagyjad.
válasza:Ohh basszus, most mégrosszabbul érzem magam. :S Olyan hülye vagyok.
#4: Na ebben egyáltalán nincs igazad. Igen, képzeld, pontosan tudom, hogy milyen, amikor hülyítenek, kihasználnak, majd egyszercsak rájönnek, hogy amúgy mégse kellek nekik (vagyis neki), és még szólni is elfelejtenek, találjam ki magamtól... Pontosan ezért fogadtam meg, hogy én soha senkit nem fogok hülyíteni. Képzeld, én már az elején mondtam neki, még az első randi előtt, hogy nem hiszem, hogy nekem ez menne, mert eléggé depis vagyok mostanában, és jelenleg is össze van törve a szívem. De ő erősködött, hogy azért próbáljuk meg. Tisztában volt vele, hogy nem biztos, hogy lesz valami. Azt meg végképp nem értem, hogy honnan veszed, hogy nem voltam vele őszinte. Ha van valami, amit nagyon utálok, az a hazugság, hitegetés. És amit a legjobban értékelek valakiben, az az őszinteség. Majdnem teljesen ugyanígy mondtam el neki mindent, mint itt. A depressziós részt kihagytam, de leírtam neki, hogy bármennyire is klisésen hangzik, nem vele volt bajom, hanem magammal, és hogy hiába próbálkoztam, még nem tudtam lezárni az előzőt, hogy mennyire utálom magam, és hogy először magamban kéne rendet tennem, és egyedül boldognak lennem. Teljesen őszinte voltam vele, és teljes mértékben időben közöltem vele, még semmi nem volt köztünk, se csók, se egy kézfogás, semmi. Velem ezt sok randi, sok csók, és 3 szex után "közölték", amikor már késő volt, mert már rég beleszerettem, és azt hittem, hogy hamarosan össze fogunk jönni.
Pont ezért akartam azt írni a 2-esnek és a 3-asnak, hogy: Én senkit nem fogok hülyíteni. Egyszer már nemet mondtam neki, nem fogom hülyíteni azzal, hogy újra felkeresem.
#3: Az is közrejátszott, hogy "jéé, vannak még csodák, valaki akar tőlem valamit?", de nem csak ez. Mindhárom kérdésedre igen a válasz. Illetve az utolsóra csak azért nem, mert jelenleg senkivel se.
Ilyenkor olyan skizofrénnek érzem magam, pedig az nem vagyok. Csak olyan fura, hogy meg is bántam, meg nem is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!