Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Voltál már úgy randin, hogy nem tetszett elsőre a másik fél vagy egyszerűen nem mozgatott meg, de adtál a dolognak egy esélyt?
Egy próbát megér kedves Kérdező!
Én adtam egy esélyt egy srácnak, pedig eléggé idegesített. Azóta együtt vagyunk. :)
"De ha még nem is találkoztatok, akkor miből vonod le azt a következtetést, hogy nem tetszik?"
Igazából nem tudom. Nekem is az piszkálja a fantáziámat, hogy egy személyes találkozást mindenképp meg kellene adnom.
Csak fölösleges köröket sem akarok futni, és mindkettőnk idejét rabolni ezzel a találkával. De maximum beszélgettem egy jót :)
Mit gondoltok? :)
Én egy időben nagyon sokat randiztam, és nem csak kimondottan társkeresési szándékkel. Az egyik legnagyobb fórumról legalább 100 embert ismerek személyesen.
A legtöbbre mondhatom, hogy fölösleges volt, de valahogy soha nem gondoltam ezekre a találkozásokra úgy, hogy csak raboltuk egymás idejét. Érdekes emberekkel találkoztam, jókat beszélgettem, sétáltam, érdekes szakmák képviselőivel találkoztam, kaptam egy csomó új ionformációt (talán valamit én is át tudtam adni, meg talán ők is úgy emlékeznek rám, hogy jót beszélgettünk), finom kávékat ittam (magamtól nem jutna eszembe beülni valahová egy kávéra), meg egyáltalán, kimozdultam itthonról.
Pláne, ha a levelezés alatt érdekesnek tűnik a másik, akkor már csak kíváncsi vagyok rá, hogy milyen élőben.
Volt egy srác az életembe aki külsőre nem jött be semennyire, de nagyon normális, jó fej srác volt, és nagyon elvoltam vele. Egyszer elhívott egy randira amire csak udvariasságból mondtam igent, pedig nagyon nem akartam, de úgy voltam vele hogy nincsen semmi baj a sráccal így adtam neki egy esélyt mert tudtam hogy mellette nem fogok unatkozni. Végül elég jól sikerült, vele lehetett beszélni arról hogy hova menjünk, volt saját véleménye mindenről, nem hagyta azt hogy mindig én döntsek, persze volt amikor közösen egyet értettük valamiben, de nem volt az hogy "nekem oké" "nekem mindegy" "jó akkor menjünk oda" és én ezt nagyon is értékelem. Mindent élvezett ahova mentünk. Soha nem jártam előtte a fővárosi állatkertben, és egyszer felajánlotta hogy felvisz autóval ami több mint 2 órás út, ennek nagyon is örültem, mert kiderült hogy ő is gyerekkorába volt ott utoljára, és már régóta akart menni ő is.
Sokat írhatnék még róla, 2 évig voltunk együtt, nagyon jól éreztem vele magam, és megszerettem őt teljesen. Persze a szakításunknak nagyon durva okai voltak, mindketten elkövettünk egy nagy hibát, ami sajnos az én hülyeségemből indult el, mert csináltam egy nagy hülyeséget (nem csaltam meg) amivel magamra haragítottam az egész családját és a barátomat is, amiből úgy másztam ki hogy hazudtam, de sajnos az is kiderült és még nagyobb gondot csináltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!