Hogyan kezdeményezzek lány létemre, hogy ne nyomulás legyen belőle?

Van egy srác, munkával kapcsolatban ismerjük egymást, találkoztunk párszor személyesen, illetve beszéltünk facebookon is, de munka miatt többször már nem fogunk találkozni. Neten keresztül nem volt túl gördülékeny a beszélgetés, időnként kérdezett ő is, de többnyire én vittem tovább a dolgot, úgyhogy azt inkább szüneteltetem is. Valószínű azért sem lehet ott vele normálisan beszélgetni, mert nagyon elfoglalt, sokat dolgozik. Élőben viszont nagyon jókat beszélgettünk, érdeklődő volt, sokat kérdezett, nem csak munkáról, hanem személyes dolgokról is, figyelmes volt végig és kedves.

Nem tudom biztosan, h van-e valakije, de nagy valószínűséggel nincs. Valószínűleg kedvel és én úgy érzem, hogy külsőre is talán bejövök neki, de nem tudom biztosan, hogy mennyire érdeklem. Lehet, hogy nem akar tőlem semmit, de az is, hogy csak nem mer kezdeményezni. Amikor élőben találkoztunk volt is egy ilyen megjegyzése, hogy versengenek értem a fiúk. (kollégáira gondolt, akikkel jóban vagyok, de csak ennyi)

Szeretnék lépni, mert régen találkoztam ilyen srcáccal, aki ennyire felkeltette az érdeklődésemet. Félek a visszautasítástól, de még az is jobb annál, mint hogy hetekig, hónapokig emésztem magam és szenvedek, hogy vajon mi van.

Hogyan kezdeményezzek, legyek konkrét és mondjam meg, h szívesen találkoznék vele vagy csak valami finomabb utalást tegyek? Úgy érzem, h a facebookos beszélgetéssel nem jutok különösebben előre, csak rontok a helyzeten. Van valami ötletetek?

L22, a srác pár évvel több