Mit tegyek, szerintem ilyen még nem sok mindenkivel történt?

Egyik sem.

Kérdezd meg tudsz-e neki segíteni valahogy és mondd, hogy majd írsz majd neki amikor már újra ott lesz, hogy szeretne találkozni veled.

Kiserd el a temetesre. Legabb kiderul, igaz-e es nem kifogas. Legalabb termeszetes elethelyzetben is megismered. Ilyenkor jol jpn egy eros ferfi tamasza.

Jo lehetoseg!

N

az ilyesmi ok az ivásra beültök valahova,búfelejtő dugás stb.

szerintem üsd a vasat.

annyi hogy ne menj át fullba lelki támasz játszmába.

Ha én lennék a lány és most halt volna meg egy közeli hozzátartozóm, engem szerintem egyszerűen nem érdekelne most randi és semmi. Lehet pár hét és jobban lesz de addig nem nyaggatnám ki tudja mit él át.

Ha pedig csak kitalálta akkor mindegy milyen kifogást talált, egyértelműen jelezte, hogy nem érdekled és szintén nem érdemes foglalkozni vele.

Nemrég voltam hasonló helyzetben, szóval női szemszögből:

Én annak örülnék, ha az illető érdeklődne, felajánlaná, hogy meghallgat, ott van, ha szükség van rá, de nem erőltetné a dolgot, hogy márpedig randiról volt szó. Nekem papám halála után még a saját párom is teher volt, egyik percben utáltam, amiért nem sertepertél körülöttem, hogy vigasztaljon, mikor meg ott volt, akkor meg azt akartam, hogy menjen el, mert magányra vágyom a gyászhoz. Egy kezdődő ismeretség sokszor inkább teher lehet ilyenkor.

Esetleg átpasszolhatod a labdát még emellett, hogy részvétedről biztosítod: hogy nem akarod terhelni, ha úgy érzi, hogy igénye van rá, te továbbra is szívesen találkozol vele, meghallgatod, de jelezd felé, hogy ez most az ő döntése.

A továbbiakban pedig nem nyaggatnám a helyedben, néha egy-egy hogy vagy, hogy bírod belefér és jól esik, de a randit hagyd, hogy ő hozza fel, ha túljutott az első gyászon.