Nem húzós? Mit reagálna? 21l

Tudom miről beszélsz "mintha mindkettőnkbe belecsapna valami" majd "lesüti a szemét és halad tovább". Velem is ez a helyzet 21F, több lánnyal is megvan/volt ez a 'kontaktus' amikor közelembe kerülnek, de ilyenkor egyszerűen kimenekülök*.

Amit most írok az rám igaz és lehet hogy a sráchoz semmi köze sincs.

Ha látom, hogy egy lány kezdeményezne, akkor az agyam leblokkol és ilyeneket gondol, hogy: majd legközelebb, addigra majd összeszedem magam. De SOHA nem szedem össze magam. Egyszerűen nincs késztetésem arra, hogy felszedjek egy lányt, legyen szó akár egy "fullosról" akinek bejönnék. Nem tudom elmagyarázni, hogy ilyenkor mi a helyzet, nyáron is mondogatták a haverok, ismerősök, hogy szedj fel egy lányt. Ennek következtében kutakodtam az interneten, hogy mi lehet a baj, még az asszexualitás is szóba került, de az a helyzet, hogy nárcisztikus személyiségzavarban szenvedek.

Van pár cikk erről a nárcisztikus személyiségzavarról azokból idézgetek.

"beteg önmaga iránt érzett erőteljes szégyen- és elégedetlenségérzetéből táplálkozik" ez teljes mértékben igaz -> szemezgetésnél, valamiért nagyfokú szégyenérzetem támad, hogy én nem vagyok lég jó stb.

"viselkedését a túlzott önmegvetés és az önbizalom hiánya irányítja" meglehet figyelni, hogy általában ami nem róla szól ott mindenre tudja a választ sőt igenis magabiztos "védekező magatartásként hihetetlen magabiztosságot sugároznak", de ha róla vagy saját döntéséről van szó, akkor fellép az önbizalom hiány.

Szóval a te kérdésedre a válasz ezek alapján, hogy igenis necces lenne a dolog. A srácnak soha nem lesz elég önbizalma még ha "szeret" is téged. De ha te közelítesz tuti kifog menekülni a helyzetből. Az ilyen emberek cél emberek csak a saját problémájuk megoldása hajtja őket előre; igen erős a felsőbbrendűség érzetük, és nem utoljára a görög mitológia is illik rájuk, hogy magukba szerelmesek -> bizony én sem voltam senkibe. Tudom magamról, hogy szép vagyok, és tételezzük fel hogy tudom hogy fogok találkozni a lánnyal, akkor jól kiöltözök még a környezet is megerősít hogy jól nézel ki, akkor sem tudok kezdeményezni a lánynál; de jó érzés hogy tudom hogy engem néz, de egyszerűen úgysem fogok odamenni. Amikor tényleg jól nézek ki a legjobb ruháimban vagyok, akkor a tükörbe mosolygok és magamban mondom hogy ez tényleg lehetséges? ekkor elmúlik a szégyenérzetem ha látom magam, de egy lány előtt visszajön.

cikkek, ha többet akarsz a dologról tudni:

[link]

[link]

Még annyit, hogy ez nem betegség ez személyiségzavar, ebből kilehet gyógyulni pszichiáter segítségével, de szerintem, ha engednék egy lánynak és összejönnénk ő is tudna segíteni.

*=egyszerűen kisétálok, haverhoz fordulok beszélgetek (és itt akár még nevetgélünk is ezzel mutatva a magabiztosságot ami nagyon nem igaz.)