Lányok, ha ismeretlenül szólít meg benneteket egy fiú, akkor milyen megszólítást tudtok elképzelni, amire szívesen reagáltok és nem tartjátok tolakodónak?

Bár régi a kérdésed és érdekel is, hogy milyen statisztikáid vannak azóta, hányszor próbálkoztál és hányszor jött be melyik és egyáltalán, milyen történeteid vannak, de én alapvetően azért nyitottam meg a kérdést, hogy magam is válaszoljak, hogy nekem pl. egy sima baráti helló vagy szia simán jó, de persze te lehet, hogy arra gondoltál, hogy nem a helló vagy szia volt a kérdésed lényege, hanem az, hogy utána mi (az volt? Vagy csak az első szó a kérdésed?), és végig is olvastam az eddigi válaszokat és szerintem rossz következtetést vontál le a válaszokból, vagy én pl. személy szerint reflexből elutasítanálak ilyen nyitással, aminek okát pont tegnap olvastam egy könyvben és rám tényleg igaz, hogy a nők legnagyobb baja a férfiakkal az, hogy alapvetően azt hiszik róluk, hogy mindig csak a testük kell nekik, hogy mindig tárgyként kezelik őket. Ez a mondat nagyon súlyos és sosem gondoltam volna, hogy mennyire baromira igaz rám is. Amúgy Hevesi Krisztina: Szex - a psziché labirintusában című könyvében olvastam.

Én mondjuk inkább vagyok már nő, mint lány így 30+ évesen és ama tíz év vége felé meg pláne, de szerintem simán elképzelhető, hogy a fiatalabb lányokra még tudattalanabbul igaz a fenti súlyos állítás, ezért is utasítanálak vissza ezzel a nyitómondattal még akkor is, ha amúgy tán szimpatikus lennél.

Egyetértek azzal az előző hozzászólóval, aki azt írta, hogy valami poénos, vicces, laza nyitás kéne és hogy valami olyan, ami nem korlátozódik romantikus kapcsolatra, hanem benne lehet a haveri-baráti is.

Ez, ha most jobban belegondolok kicsit hazugság saját magam számára is, akár belegondolva a mostani mit hallanék szívesen élménybe, akár visszagondolva a "lány" koromba, hiszen mindig is álmodtam nagy szerelemről és volt is amúgy olyan kapcsolatom, amely így kezdődött, az utcán, amin már akkor is jókat kuncogtam magamban, hiszen apukám mindig azt mondta komolyan is meg viccelődve is arra alkalmas helyzetekben, hogy utcán nem ismerkedünk, én mégis úgy pasiztam be egyszer... :)

Egy másik számomra fontos könyvben (Kóser szex 2 - miért nem tudok szerelembe esni) viszont azt olvastam, hogy minél több ellenkező nemű haverja van valakinek, annál később köteleződik el, ami rám is igaz, hogy mindig több haverom volt, mint barátnőm, bár az is igaz, hogy szinte mindig volt mellé pasim is és a haverjaim időről időre előjöttek azzal, hogy hát igazából belém is szerettek, ami engem amúgy mindig felhúzott, mert úgy éreztem, hogy elrontja a barátságunkat, miközben mindig is hittem abban, hogy a legigazibb párkapcsolat éppen barátságra alapul (most épp egy régi barátommal járok már vagy másfél éve, úgyhogy ez tényleg működik).

Visszatérve az önmagamnak hazugságra, amire csak most jöttem rá és most értettem csak meg az okát és más lányokra is igaz lehet, egyes szavak, mozdulatok, de akár csak nézés is bennem olyan heves ellenreakciókat váltanak ki, hogy azonnal menekülő üzemmódba kapcsolok, és ezek pont olyan szavak, nézések, mozdulatok, amelyekből azt érzem, hogy én csak egy darab tárgy vagyok, hogy én csak arra kellek.

Tisztában vagyok azzal, hogy ilyet leírni, pláne egy fiú számára kissé fából vaskarika, hiszen mit tudsz te ezzel kezdeni, volt nem is kevés komoly kapcsolatom már, többször is laktam együtt évekig is az aktuális emberemmel, és elmondhatom, hogy nem ritkán volt kapcsolaton belül is konfliktus forrása az, hogy a kedvesemtől éreztem azt, hogy úgy nézett rám, úgy nyúlt hozzám vagy olyan mozdulatot tett, amit én megalázónak éreztem, azzal együtt, hogy akkor sem volt semmi kétségem afelől, hogy nem volt neki szándéka sem megbántani engem, sem lenézni, csak én éreztem így, amit azért részletezek itt neked, nektek nyilvánosan, hogy tanuljatok belőle, fiúk és lányok egyaránt, mert én eszméletlenül öntudatos és örökre kutató, elemző lány (nő) vagyok és örömmel osztom meg azon tapasztalataimat, hogy más ne essen ugyanabba a hibába, amelyekbe én hányszor estem. Itt hozzáteszem azt is, hogy minden hibának megvan a helye, jósága, ám okos ember nem a saját kárából tanul, ugye :) , de a mostani kapcsolatom viszont olyan zökkenőmentes mindezen hibák miatt, hogy ma már nevetek és mosolygok minden régi feszültségemen, hogy de kis buta voltam én is.

A tegnap olvasott mondat nagyon szemfelnyitó volt számomra és valószínűleg ezért is nyitottam meg ezt a kérdést, mert rímel erre, amit olvastam, hogy tényleg hányszor reagáltam én is ártatlan férfiaknak és fiúknak ellenségesen valamire azért, mert én úgy éreztem, hogy röviden "csak arra kellek neki" - mert hozzáteszem, hogy arra is volt nem kevés példa, amikor pont a szőke herceget láttam meg valakiben, aztán kiderült róla, hogy tényleg csak arra kellettem neki. Ezek olyan mély sérüléseket okoznak, amelyeknek nem is vagyunk tudatában, hogy aztán hogyan hatnak életünk minden más területén, legalább is az ellenkező nemmel való interakcióban, azaz hiába akartam én mindig is egészséges párkapcsolatot, hány hozzám közeledőt utasítottam el csípőből akár ilyen szöveg miatt is, amint amit te írtál, kedves kérdező, hogy szerinted konklúzió. Szerintem rossz a konklúziód, ezért a kisregény, vagy engem legalább is nem győznél meg és persze tökre egyéni, hogy kit mivel lehet megfogni, de kérdés, hogy tényleg mennyi sikerrel jártál ezzel a mondattal.

Ehelyett én tényleg a furcsa mód önhazugságra épülő, vagy tán nem is önhazugság, hanem inkább csak biztonságosabb út, a barátságból születő szerelem útját céloznám meg helyetted, akár pont arra kihegyezve a poént, hogy annyira evidensen egyértelmű, hogy mit szeretnél, ám mégis mást mondasz, pl. helló, bocsi a zavarásért, de nagyon szomjas vagyok és orvosi utasításra nem szabad egyedül innom, elkísérnél? :D Vagy bocsi, elvesztettem a számom, megadnád a tied? :D Vagy mittomén, vmi ilyesmi, amivel a móka már elterelné a figyelmem arról az önvédelmi pozícióból kiindulásból, hogy alapvetően egy utcán ismeretlenül megszólító esetén mi merül fel fiú és lány fejében egyaránt: mit akar ez tőlem? És mi a következő gondolat mindenkinek: pénzt vagy eladni valamit vagy szexet? És igen: ez tökre szomorú, hogy miért gondoljuk rögtön a legrosszabbat, de logikus is: rossz tapasztalatok miatt sajnos... Ilyen negatívról induló helyzetben megnevettetni tuti siker, hiszen nehéz elképzelnem olyan lányt, akinek a humor ne lenne az elvárásai között egy fiúnál. Persze nem mindenki indul kapásból negatívan, nem mindenki van tele traumával, ám én magamról sem gondoltam volna, hogy nekem mennyi traumám van, ezért tán másoknak is vannak, amikre nem is gondolt volna.

Privát üzenetet nem kérek, mert úgysem válaszolok rá privátban, éppen azt szerettem ebben az oldalban mindig, hogy névtelen, amit a privát üzenetek meg is szüntetnek sajnos, de felrakom követésre ezt a kérdést is és itt szívesen válaszolok kérdésekre is. :)

Írd meg, hogy hol tartasz most és milyen tapasztalataid lettek, mert érdekel! :) Remélem, tudtam segíteni! :)

Igaza van annak a válaszolónak is, hogy az esetek túlnyomó részében megyünk éppen valahonnan valahova, nem ritkán időre, egyesek ráadásul utolsó pillanatban indulósan (én pl... :D )