Egy hónapja ismerjük egymást egy fiúval. Még nem történt semmi köztünk, csak ismerkedünk, beszélgetünk. Én néha nagyon odavagyok azért, hogy hozzám érjen végre, vagy megcsókoljuk egymást. Van esély, hogy ebből lesz valami?

Érdekes. Talán nekem is örülnöm kellene, hogy nem rohanunk, van időnk megismerni egymást. Tulajdonképpen örülök is, de vágyom, hogy legalább a kezem fogja meg, vagy öleljen át... Akkor már együtt járnánk, így meg csak ismerkedünk még mindig. Szeretném, ha élesben is elindulna a kapcsolat; s nem kellene félnem, hogy elveszítem, vagy meggondolja magát. Esetleg, hogy lecsapja valaki a kezemről. Nem a szexre gondoltam, csak egy kis intimitásra...

Egy intelligens férfi nemigen szereti, ha a nő kezdeményez ilyesmit. Én legalábbis úgy látom rajta. (nem vagyunk már fiatalok, talán éppen ezért óvatos ez a férfiú) Én meg kezdek beleszeretni lassacskán, de várok. Már annak is örülnék, ha az ajkaimra lehelné a búcsúpuszit, s nem mindig az arcomra..

Nem hívő. Impotensnek sem mondanám, van már gyermeke. 30 fölött vagyunk.