Hogy tudassam a fiúbarátommal, hogy én CSAK barátságot érzek iránta?

Hát csak így, szóban. mi a gond??

feküdj le vele!

Ha hihetsz a szavának, az elején sem tette tönkre a barátságot, hogy visszautasítottad. Ha nem, és csak hátsó szándékkal barátkozik, nincs köztetek semmi, amiért kár lenne. Te is küldhetnél neki jeleket, beszélhetnél neki a kiszemeltedről, elhúzódhatnál tőle egy kicsit, ilyesmik.

Tehát szerinted értelmesebb megoldás hanyagolni őt, meg más fiúkról áradozni neki, ahelyett, hogy egy alkalmas pillanatban szóbahoznád a dolgot, valahogy így: "Bence, te nagyon értékes ember vagy, örülök, hogy a kezdeti férfi-nő vonzalmat sikerült félretenni és ilyen jól összebarátkozni" vagy valami ilyesmi.

Én 21F vagyok. Hasonló helyzetbe kerültem én, is csak én vagyok itt a szerelmes fél. Na szóval én is nagyon jól elvoltam a lánnyal, rengeteget beszéltünk, elmondhattam bármit, egyfajta lelki társ lett nekem :) Aztán bele szerettem. Nagyon sokáig harcoltam az érzelmeim ellen, hogy nem szabad, őt nem, mert el is veszthetem... aztán végül is megtudta, hogy belé szerettem, pont az nap mikor össze jött mással, persze erről nem tudtam, hogy össze jön a sráccal, de éreztem, hogy azzal a sráccal össze melegednek, persze rettentően fájt, hónapokig sírtam, szenvedtem. De elhatároztam, ha már pasiként nem jövök be neki, akkor én leszek a legjobb barátja, de ő a helyett, hogy ezt elhitte volna nekem e-helyett, próbál velem távolság tartó lenni, néha beszélünk, de nem sokat. És ez nekem rettentően fej!!! Az a legrosszabb, hogy az osztály társam, és nap mint nap látom, hogy a többi fiú barátjával milyen jól el van. Borzasztó egy érzés számomra, hogy nem vagyok neki jó se barátként, se pasiként. Ides tova 3 éve szenvedek miatta.! Az még nem fájna, ha más pasikról beszélne, de az, hogy ő kerül, az jobban fáj mindennél, és ha srác is olyan mint én neki az fájna, ha kerülnéd. Mert akkor sz*r embernek érezné magát!

Add oda neki a nunidat.