Tényleg sokan a világ legnagyobb lámáinak tekintik azokat a pasikat, akik a felsőoktatás (kinek 3 év, kinek 5 vagy netán 6) égisze alatt nem képesek egy lányt sem összeszedni? Balekság lenne?

A nőcsábászoknak igen, valóban.

Az előbb radikális hangnemet ütöttem meg, sajnálom!

Azért történt, mert ez az egész egy akkora pszichológiai tehet, hogy azt a sikeres emberek elképzelni sem tudják.

ahhoz tudnám hasonlítani a helyzetet, mintha présgépben lenne az ember.

Van az egyik lap: azok az emberek, akik állandóan nyomatják, hogy "Csajozz már be, mi olyan nehéz abban?!"

És ez megy folyamatosan, egyre durvábban, tekintet nélkül rád.

És van a másik lap, a csajok, akik max. beszélgetnek veled, de utána otthagynak, unnak, nem tudnak mit kezdeni veled; vagyis "fogalmuk sincs róla, hogy elvileg hagyniuk kéne magukat fölszedni, mert ha nem, akkor téged fognak bénának, homokosnak és lúzernak nézni".

Szóval a két préslap között zúzódsz, idegbeteg leszel, depressziós leszel és iszonyatos mértékű kisebbrendűségi érzésed lesz másokkal szemben. Olyanokkal szemben, akik reálisan nézve a közeledbe nem érnek, csak éppen könnyebben megértetik magukat a csajokkal.

Végül eltellik ez az időszak, kézbeveszed a diplomádat és visszatekintesz a semmire. Nem tudsz tükörbe nézni és nap mint nap olyat teszel esténként a takaród alatt, amiket egy férfi elvileg sosem szokott, max. akkor, ha meghal valakije.

Körülbelül ilyen érzés.

12-es ilyenkor próbálj meg arra gondolni, hogy tagadhatatlanul kell az egészhez némi szerencse és helyzetfelismerés is. Az a baj, hogy miután kikerülsz, csak azzal törődsz, hogy nem jött össze, és ez miatt teljesen megváltozol rossz irányba (gondolom én). :/

Pedig lehet, hogy még nem volt szerencséd, de attól még lehet. Csak ilyenkorra már annyira nyugtalanítaz egész, hogy nem tudsz erre koncentrálni, csak a kisebbségérzetedre, és hogy csődtömeg vagy. Ha ezt el tudnád hagyni, megtalálna a szerencse. :/

Elhszem, hogy nehéz ... De szerintem innen nézve más út nincs.

Igen, Noydra, tudom. Tudod, mi a legnehezebb? Elvileg ugyebár még a Főiskola/Egyetem után is bőven fiatal az ember, nincs vége a reménynek! Ezzel nincs is probléma, az igazi probléma az emberekkel van! Akik kéretlenül is beszólnak neked. Nem kell idejönnöd a Gyakori-ra, elég a magad életét élni, akkor is megtalálnak. Nekem pl. lakik a közelemben egy iszonyat bunkó ember, aki már három éve nem hagy békén. "Mikor b...tál utoljára, mikor láttál utoljára pinát?" Ezt szajkózza folyton, még mások előtt is. Egyszer még azt is mondta, hogy vágjam le a farkamat, mert nincs rá szükségem, a vizeléshez meg nem kell.

Szóval ahhoz, hogy kitörj, először is harmónia és nyugalom kellene, nem pedig ez.

Egyébként egyszer az élettársát megkérdeztem és ő azt mondta, hogy azért csinálja ezt, hogy kezdjek el csajozni. Elég érdekes módszere van.

És mondjuk nem bánnám, ha a lányok, nők is kicsit emberibbek lennének. Például nem szabályoznák be, hogy hol lehet ismerkedni, nem lennének bizalmatlanok, követelőzők és esetenként tuskók és végül, nem kellene másnak mutatnunk magunkat, mint akik vagyunk!

Bocsi, néha jólesik ezeket elmondani.

Amit leírtál, abban igazad van. Kell a szerencse, nagyon, mindenkinek. És az is, hogy el tudjon lazulni az ember.

Háát igen. Jó nagy f*sz az a pali...

Lehet hogy egy 14 évest lehet ezzel ösztökélni, hogy odamenjen egy lányhoz, de 20on felül nem hinném, hogy jónéven veszed. Nincs is így.

Ezt hogy érted, hogy megszabják, hogy hol lehet ismerkedni? Ez nekem új :)

Hát de... Most pl sétálsz az utcán szembe jön egy csaj, leszólítod, de mondjuk ő siet a buszára vagy mittomén... Szerintem az esetek 90%ában nem azért fog egyszerre lepattintani, mert bunkó, hanem mert nem ér rá :D

Ráadásul ez csak egy példa volt.

Akkor elmondom.

Ugyebár ahány nő, annyiféle variációt mond arra, hogy honnan veszi illetve nem veszi jó néven és ha nem tudod (már miért tudná bárki is, ha még nem ismeri), akkor lőttek az egésznek.

Szóval: Első pont.

"Legyen már tökötök, menjetek oda, szólítsátok meg!"

Sok nő ezt alapból rosszul viseli. Utcán főleg, ott amúgy is sietnek valahová. Busz, villamos szintén. Bár állítólag itt már előfordulnak néha sikerek.

A vonat, fülkésen már jobb választás. A gond akkor van, ha leülés után már veszi is elő a könyvet és a fülhallgatókat. Ez már azt jelenti, hogy "ne szóljanak hozzá". Mások meg pont ott ismerkedtek meg.

Szórakozóhely: elvileg ott alap az ismerkedés, ez afféle "íratlan szabály", hogy ott szabad. Szabadni szabad, csak kicsi a sikerráta. a csajok java alapból "pasilekoptató" üzemmódban van, odamész és már küldd is el". persze ezzel kapcsolatban is megkapod, hogy "aki még egy diszkóban se tud összeszedni egy részeg bigét, az ássa el magát!"

Érdekes egyébként, hogy a normális fiúknak azt mondják, hogy "ne menj, mert ott csak ribancok vannak!", a normális lányoknak meg azt, hogy "ne menj, mert ott csak agyhalott idióták vannak, akik a dugásért mennek el!"

A két normális oldal meg persze elkerüli egymást...

Ott a park, szabadtér, ott az a gond, hogy alapból előjön a bizalmatlanság. "Mit akar ez tőlem, szatír, rabló, vagy nemi erőszakoló?"

Egyébként ezt a bizalmatlansági faktort mindig lehet érvényesíteni, pl. fényes nappal egy bevásárlóközpont/pláza belsejében, milliónyi ember, kamerák és biztonsági őrök előtt is képesek azon agyalni a nők, hogy 2Úristen, mindjárt bántani fog!"

Ott van még a baráti társaság, amit a legtöbben preferálnak. Ezzel az a baj, hogy a legtöbbször szűk, akik meg járni akarnak egymással, azok úgyis rövid időn belül összejönnek. ha meg szakítanak, akkor az, aki korábban nem jött be, azután sem fog bejönni a másiknak, inkább "kívülről" keres valakit.

Itt van ugyebár (mi is itt beszélünk egymással), az Internet, itt pedig előjön az, hogy "ugyan ki lehet az, biztos másnak adja ki magát, Interneten csak szex miatt ismerkednek az emberek, stb..."

Pedig manapság, a zárkózott emberek korában pont, hogy egyre nagyobb a szerepe. Interneten olyanok is beszélhetnek egymással, akik élőben sosem, igaz, a hátulütők is jogosak.

Dehát mindennek van előnye és hátránya is. A leginkább azt sajnálom, hogy a lányok java része a passzivitásba zárkózik, "a fiúk meg majd kitalálják, hogy mi lenne a nyerő. Ha igen, talán kapnak esélyt, ha nem akkor egyedül halnak meg, nem kár értük."

Nagyjából erre gondoltam.