Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Férfiak! Szóba állnátok olyan 30-40 közti lánnyal, aki még a szüleinél a lakik? (Komoly ismerkedés céljából. )
Mielőtt félreértené valaki:
Nem anyuci vagy apuci kicsi lánya. Kizárólag költségminimalizálás okán én még velük. Ha albérletbe költözne, akkor nem tudna későbbi fontosabb célokra (pl. saját lakás, gyerekvállalás) takarékoskodni.
Így pedig nem dob ki az ablakon havonta borsos bérleti díjakat, és legalább a szüleinek is kevesebb az otthoni dolga, hisz takarít, főz és egyéb teendőket ellát.
Probléma, hogy így gyereknek tartják, és mindig magyarázkodnia kell. Mindenkinek olyan nagy probléma ez?
Férfiak, akik ezt olvassátok! Ti is menekültök, ha azt halljátok valakitől, hogy "egyelőre még a szüleimmel élek"?
11#-es! Nem mindenkinek van lehetősége ilyen piffpuff módon meggazdagodni. "Nőként" főleg nem!
12#-es! Épp ezért, és sok minden másért sem akar alanyunk sokáig a szüleivel élni. Épp ezért nem dobja ki a pénzét (albérletre), hogy ne kelljen egész életében a szüleinél laknia. Hanem ha majd normális párt talál magának, akkor közösen felesbe vegyék meg a sajátot.
NŐ fogalma az én fejemben:
Van párja, egy férfi, (de nem ilyen egy-két éjszakás vagy egy-két éves futó kalandor...) vagy már összeházasodtak, vagy még nem, de egymással terveznek.
És már bizony nem a szüleivel él, hanem ezzel a férfivel közös lakásban vagy albérletben (két főre mégiscsak olcsóbb), vagy pedig volt olyan szerencsés a munkában vagy öröklésben, hogy már egyedül is tudott magának lakást venni.
FÉRFI fogalma az én fejemben:
Van párja, egy nő, (de nem ilyen egy-két éjszakás vagy egy-két éves futó ribizli...) vagy már összeházasodtak, vagy még nem, de egymással terveznek.
És már bizony nem a szüleivel él, hanem ezzel a nővel közös lakásban vagy albérletben (két főre mégiscsak olcsóbb), vagy pedig volt olyan szerencsés a munkában vagy öröklésben, hogy már egyedül is tudott magának lakást venni.
Biológiailag persze már mindenki tizenéves korában nő vagy férfi lesz, és hivatalosan is 18 év után annak számít...
Ki hogy számít. Én úgy gondolom, hogy egzisztenciálisan függetlenül bárkitől meg kell tudjon élni az, aki magát nőnek vagy férfinak nevezi, hosszú távon! (Az nem ér, hogy félrészegen összehoztunk néhány gyereket, de elvesztettük a munkánkat és most anyósékhoz kell költöznünk mert nem futja tovább albérletre vagy lakáshitelre...)
Ja és ha már ennyire összeboronálna minket a kérdezővel:
Kedves kérdező! Ha Bp-en laksz vagy a vonzáskörzetében, esetleg lenne e kedved ismerkedni?
Szia!
Úgy látom konkrétan senki nem válaszolt a kérdésedre..
Természetesen szóba állnék olyan nővel aki 30 évesen a szüleivel él, de nem hiszem hogy flörtölnék is vele komoly kapcsolat céljából. Azt a have 30-40 ezret félre kell tudni tenni, nagyon sok előnnyel jár, ha saját háztartásban vagy.
Megkérdezhetem, hogy mennyit keresel? (Ha gondolod ird meg privátban.)
Nem minden a megtakarított pénz, az emberek 80%-a szerintem úgy tesz félre, hogy közben saját albérletben él. Még egy kérdés: mivel foglalkozol?
26F
"Épp ezért, és sok minden másért sem akar alanyunk sokáig a szüleivel élni. Épp ezért nem dobja ki a pénzét (albérletre), hogy ne kelljen egész életében a szüleinél laknia. Hanem ha majd normális párt talál magának, akkor közösen felesbe vegyék meg a sajátot."
Senkinek nem szúrt szemet,hogy nem dobja ki a pénzét albérletre,hogy ne kelljen egész életében a szüleinél laknia. Na de,ha kidobja a pénzét albérletre,akkor ugye nem a szüleinél lakik.
Egyébként saját tapasztalatból írom,hogy addig amíg a szüleidnél élsz nagyon nehezen találod meg a párod. És nem azért,mert nem állnak szóba veled,hanem nehéz kialakítani egy normális kapcsolatot ennyi idősen,ha a szüleiddel élsz. Nincsenek meg hozzá a rendes,normális adottságok. Én 30 éves elmúltam,amikor elköltöztem a szüleimtől és rövidesen meg is találtam a párom. Utólag visszagondolva előbb kellett volna.
Egyébként 30-40 évesen nem beszélünk már lányról. Inkább nőről. Elég furcsa fogalmaid vannak a nő és a férfi értelmezéseiről :)
Igen szóba.
Szeretem ha valaki nem költekező és házias is.
Én sem találtam még meg az igazit. Ha visszagondolok 1 kivételével csak olyan barátnőim voltak, akik albérletben éltek. Saját lakása egyiknek sem volt. Sokszor kellett új albérletet keresniük, és a sok költözés miatt ők is mindig hazarohangáltak a szüleikhez, mert nem volt náluk az összes holmijuk. Főzni nem tudtak, amelyik igen, annak nem volt hozzá elég felszerelése az albérleti konyhában, mert arra már nem maradt pénze. Inkább ruhára és cipőre költöttek.
Lehetett érezni, hogy arra várnak, hogy hozzám költözhessenek. Valamelyik még mondta is.
Ennyire jól én sem állok anyagilag.
Egy beosztó, még szüleivel élő lányzóval többre mennénk közösen.
Az is szörnyű, amikor 2-3 hasonló szingli csajjal bérel közös lakást a 30-40 közti. Nekem nem jön be ez az életmód.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!