Miért nem tudok boldog lenni, ha tisztában vagyok vele, hogy ronda fiúként nem lehet vonzó barátnőm, miért szomorodom el mégis, hogy naponta látok vonzó lányokat?

Tudom, hogy undorító és ronda fiú vagyok és jogom sincs még ránéznii sem a lányokra, igyekszem is elkerülni, ha véletlen egy lány jön velem szembe, nehogy megsértsem azzal, hogy ronda szörnyszülöttként ránézek, de mégsem könnyű, néha sikerül belenézni a szemükbe és olyankor egyből bűntudatom van, hogy merészeltem ilyet tenni, biztos gondolja magában, hogy ez a kis nyomi rondaság mit képzel magáról. Az a legrosszabb, hogy túl sok vonzó lány van és nehéz nem nézni rájuk. Mindig elszomorodm, hogy ilyen sok szép lány van, szinte már semerre sem nézhetek, mindenhol szép lányok vannak, de én egyiknek sem kellenék úgysem, mert ronda vagyok és méltatlan még arra is, hogy rájuk nézzek.