Más is van így vele?

Fél hónap híján 14 éves vagyok és lány. Szeretnék egy barátot, nem azért, hogy legyen kivel dicsekednem, de szeretnék valakit, aki megért és elfogad. A családom nem igazán ért meg engem, persze nagyon szeretnek, és mindent, amit tudnak megadnak, de anyukám nagyon sokat dolgozik, apukám pedig elég butus. De eddig nem mertem senkinél próbálkozni. Nem is igazán van aki tetszene. Kissé egyedül érzem magam. Szeretek olvasni, átlagosan tanulok, nem vagyok Facebookfüggő, vannak olyan témák, amit a korosztályom nem ért pl., hogy miért tudok jó néhány olyan dolgot, amit ők nem. Mondjuk, a világháborúkról stb. De szinte mindenkit elvakít a média a buta szilikonlányok mellet a természetes arcvonások nem érnek annyit, éjjel nappal megy ezerrel a butítás, és ha engem nem tudnak elbutítani a körülöttem lévő emberekkel teszik ugyan ezt és ezért magányos vagyok. Mit tehetnék, ti is így vagytok ezzel?