Mitől lesz szerelmes egy nő egy férfiba?

Nálam egyébként (nőként) így alakul:

- a külső egyfajta feltétel, fontos, de nem CSAK a külső fontos (tehát, akiknek megfelelő a külseje, azokkal alakulhat valami)

- ezután természetesen feltérképezem, egyáltalán vonzó vagyok-e a férfi számára (ezt onnan tudom, hogy közeledik-e, én csak ilyenekből szoktam válogatni)

- elkezdem megismerni a természetét, ha megfelel, jól kijövünk, akkor továbbléphetünk; ha nem, akkor hagyom a csudába, akkor is, ha külsőleg tetszik :)

Amint látod, minden tényező fontos. De konkrétan nem a barátság alakítja a vonzalmat.

Aki nekem csak barát lehet, azt már az elején tudom. Mint ahogyan azt is, hogy ki lehet "több".

Viszont ezt a lehetőségét szépen tönkreteheti, ha a természete nagyon "gáz". :)

Igaza van az elsőnek: arany középút!

Ne az első pillanatban akarj ajtósul rontani a házba, de azért ne is várj heteket azzal, hogy kibökd neki, hogy tetszik neked.

Barátommal mi kb. 3szor találkoztunk "véletlenül", mindig jókat beszélgettünk, aztán beültünk együtt valahova dumálni. Ott már feszegette a témát és ha látta rajtam, hogy nem ellenkezek, megcsókolt. Nekem talán picit gyors volt akkor, de imádtam. :) Utólag visszagondolva pedig nem is csinálhatta volna jobban. :)

21L

Sok nőtől hallom, hogy először barátként szeretne közel kerülni a férfihoz. Én is ilyen típus vagyok.

Aki nyomul, ajtóstól akar rontani a házba, az engem taszít, minthogy bármi vonzalmat keltene.

Nálam a szerelem a bizalomból alakul ki elsősorban. Van jelentősége a külsőnek is persze, de azért annyira nem túl sok. Nagyon nagyon fontos 3 szó: lehessen rá számítani. Aztán ne legyen önző, legyen figyelmes, legyen tekintettel a dolgaimra. Még ami nagyon fontos, engedje, hogy mindezt visszaadjam. Nem szeretem a mártírokat sem, akik csak adnak, de semmit sem fogadnak el cserébe. Igenis tudja a pasi, hogy számíthat rám.

Meg így a kérdéseddel kapcsolatban eszembe jutott valami, ami nálam jellemző volt régen. Amíg nem volt 1 párkapcsolatom, addig soha senki sem talált vonzónak. Semmi kezdeményezés, randi, szép szó. Első pasimmal neten keresztül ismerkedtem meg. Miután szakítottunk már jöttek sokan, akik fel akartak szedni. Valami változott, de hogy mi azt nem tudom. Lehet nálad is valami ilyesmi probléma lehet.

A nők nagyon sokfélék amúgy ésss bonyolultak. :D

A nők különböznek. Nálam a "külső" iránti vonzalomból alakul ki az érzelem + abból, hogy jelét adja-e annak, hogy vonzódik hozzám?

Tehát, ha látok egy helyes srácot, aki közeledik (NEM erőszakosan nyomul, azzal ő jár rosszul :)- akkor mehetünk tovább az ismerkedésben. :)

Persze, ezek után nagyon is számít, bensőleg milyen. Komolyabbat csak úgy kezdek vele, ha megfelelő.

Aki nem adja jelét a vonzódásának, azzal úgy lennék, hogy (még ha tetszik is) biztosan nem akar tőlem semmi olyat, és nem igazán foglalkozom vele. Szóval, "lemondok" róla, és egy jó havernak könyvelem el.

Ha meg már nálam valaki jó haver lett, nehezen kerül sor másra.