Fiúk, melyik a jobb, ha minden gond nélkül összejöttök egy lánnyal, vagy ha először akadályokba ütköztök?

Attól hogy többet kell tepernem küzdenem érte, attól nem fogom jobban szeretni és nem fogom többre tartani azoknál akikért nem kell.

Jobban szeretem ha megy minden simán a maga módján.

De ha a csaj megéri! Akkor az sem okoz gondot ha akadályokba ütközök néha.

Jobban szeretem a kihívásokat, de most mondjuk pont megszívtam vele, kicsit túlságosan hosszúra sikeredett, aminek a végére lapátra tétel volt az eredmény(a csaj részéről, jött egy másik srác, akinek meg 1 hónap alatt csak úgy odaadta magát annak ellenére, hogy vonzódott hozzám és időközben meg is szeretett). Szóval szeretem ha küzdeni kell valakiért, mert akkor úgy érzem, hogy egy olyasvalami kincs lehet az enyém, amiért meg is dolgoztam, de nem túl jó, ha a csaj sokáig húzza a dolgot.

18/F

Én nem szeretem a hülye játékokat szóval mesterséges akadályokat, hogy a lány pl DIREKT úgy tesz mintha ez meg az. Ha rajta kívüli okok az megint más, meg persze csinálhatja ezt, csak egy idő után unalmas.

Persze jó érzés küzdeni meg minden, de ha csak ezt érzem mert annyira kemény játssza mintha nem is érdekelném akkor mehet a csába, elvileg kölcsönösen megy a dolog ő is kimutatja hogy érdeklem meg én is,

én azt mondom nem kell egyszerűnek lennie és én szívesen hódítgatok meg kitartok, DE a csaj ne merje direkt kéretni magát amikor ő is tudja hogy tetszik nekem és én is tetszek neki... mert ha megérzem akkor úgy ott hagyom mint a pinty... ne higgye azt magáról, hogy ő maga a kapcsolatban többnek számít mint én.. ha ő kepesztene utána én se kéretném magam DIREKTbe... akkor ő se tegye ezt velem... -.-

de ha nem direkt csinálja csak vacilál akkor kitartó vagyok és jöhet a kihívás