Fiúk, az nektek imponál, ha a lány már az elsö randin se engedi, hogy fizessetek neki, vagy elvárjátok, hogy legalább ellenkezzen egy kicsit?

Másik kérdésre írt válaszomat bemásolom, ha nem baj, nincs kedvem még egyszer megfogalmazni. És bocs, ha a női szempont kevésbé érdekel.

Lányként az első egy-két meghívást én nem szoktam elutasítani, és valahogy kicsinyeskedésnek érezném, ha a pénz miatt kezdenék el sírni, hogy márpedig én felesbe akarom. Úgy vagyok vele, hogy ha egyszer meghívott, azt kedvességből teszi, meg lovagias akar lenni, miért rontanám el akadékoskodással, az olyan romantikátlan. Szóval csak kedvesen elfogadom, mosolyogva megköszönöm, és kész. Aztán kb. a harmadik alkalommal már nem érzem korainak a dolgot, és akkor már fel merem ajánlani, hogy én fizetek, vagy hogy fizessünk felesbe, de addig nem. Le lehet emiatt anyagias rib@ncozni, nem érdekel, tudom, hogy nem vagyok az.

Hozzátenném, hogy ez olyan esetekre vonatkozik, amikor biztosan tudom, hogy mindketten akarunk a másiktól valamit. Egyéb esetekben már az első alkalommal is felesben megy a dolog nyilván.