Szerintetek, aki érzelmesebb, romantikusabb típus fiúként, annak hol célszerű ismerkednie lányokkal?

Bárhol, parkban, nyugisabb helyeken, neten. Ha gondolod írhatsz. :)

21/N

ha romantikus vagy az nagy előny, a lányok többsége szereti.

A kedvességedet szavakkal, a férfiasságodat tettekkel fejezheted ki. Mesélhetsz a lánynak, hogy milyen romantikus, szeretetteljes vagy, de inkább próbáld simán azt kifejezni, hogy normális vagy: szereted a családodat, a barátaidat, az állatokat, stb de ha a tettek mezejére kell lépni mindig legyél határozott. Úgy értem, ha dönteni kell valamiről, meg úgy általában a kisugárzásod legyen erős. Ne úgy viselkedj, mint egy aranyos kiscica, akármilyen romantikus vagy lélekben. Sok fiú ebbe a hibába esik bele.

Mégis hogy nézne ki egy srác, aki minden döntést a lányra bíz, de arról mesél állandóan, hogy ő milyen bátor szokott lenni egyébként. csináld az ellenkezőjét

Ha már randiztok, akkor nagy előny ha romantikus vagy. A nők egy kapcsolatban úgymond érzelmi élményt, romantikát, szerelmet keresnek. A férfiakat pedig jobban érdekli a szexualitás (nem azt mondom, hogy a férfiak szexmániások, emellett ugyanúgy vannak érzelmeik is, de ebbe most ne menjünk bele) Ha te képes vagy érzelmeket kelteni benne akkor már jó vagy

Hogy hol? Hát ahol éppen jön, sose lehet tudni előre, hogy a csaj okos értelmes érzelmes vagy lökött bugyuta rbianc. Mondjuk olyan 5 perc beszélgetés után már látszik. Én személy szerint discókban, zenés pubokban próbálkozok, pedig nem élvezem úgy a táncolást mint a lányok és a rock zenét szeretem. De hát ahol a csajok vannak oda kell menni, aztán pár feles után már nem fontos milyen helyen vagy, jó kedved lesz.

Én is ilyen típusúnak tartom magamat. Az itt a nagyon nagy baj nekem is, hogy egyszerűen nincsen hol ismerkedni. Ráadásul én még félénk, bátortalan is vagyok. Szerintem az ilyen emberek vannak a legrosszabb helyzetben bármilyen ismerkedés szempontjából nézve.

Az interneten is próbálkozok már nagyon régóta, de itt meg a lányok viselkednek úgy, ahogyan finoman fogalmazva nem kellene. Pedig itt fent már megvan bennem a kellő bátorság. Bár a netet azt még nem adtam fel, mivel ahogyan említettem, nincsen más. Mondjam azt, hogy peches vagyok; rossz lapokat kaptam a sorstól?

Jó lenne összeszedni a bátorságomat, és odamenni valahol valakihez, egy lányt megszólítani. Régen ugyan meg mertem tenni egy párszor, de a kudarcok, visszautasítások elvették a kedvemet. Az is nagy baj, hogy az emberek nem látnak bele a másikba. Sekire nincsen ráírva az, hogy hogyan fog reagálni, ha megszólítják.

Itt a lakóvárosomban, ahogyan figyelem a parkokat, a padokon általában már eleve párok ülnek. Elég ritka az, hogy egy lány egyedül van. Ha pedig igen, akkor nem sokáig, mert vagy a barátnője, vagy a párja jön oda előbb-utóbb. Tehát várnak valakire, vagy valakikre. Esetleg egy kisebb társaság gyűlik össze. Ugyanez a helyzet a belvárosban is. Sajnos rengetegen dohányoznak, az ilyeneket meg eleve kerülöm. Ez pedig még jobban bekorlátozza a helyzetemet.

Hát, muszáj leszek továbbra is úgymond az égieknek a segítségét kérni, hogy adjanak bátorságot valakihez odamenni.